Miért nem marad a medve az erdőben, a helyén?

Két medvetámadás is történt a hét végén székelyföldi településeken. Szakértők nem “a medvét védik”, csak a konfliktusmentes együttélés feltételeit vázolják.
Szombaton két férfit sebesített meg egy kukoricásban tanyázó anyamedve Felső-Háromszéken, Kézdikőváron – írja a Székelyhon. A faluban a legutóbbi medvetámadás 1989 előtt történt a közeli erdőben, nem a településhez közel. Ugyancsak a hét végén, vasárnap Hargita megyében, Csíkszentkirály és Csíkszentimre között is történt egy medvetámadás feltehetően hasonló körülmények között. Korábban, augusztus elején a Kászonokban egy hét alatt két esetet regisztráltak, fiatal gombászókat sebesített meg egy medve.

Az az agresszív kommentlavina és „a vadak”, „a zöldek”, „az állatvédők” elleni uszító hadjárat, ami egy-egy ilyen cikk után elindul, eléggé reménytelen vállalkozássá teszi a racionális, tudományos kutatásra és tereptapasztalatokra alapozott érvek játékba hozását. A mainstream média nem tematizálja a medvetámadások sokféle okainak feltárására, hátterére vonatkozó szakértői véleményeket, a közvéleményhez eljutó információk pedig pont, hogy nem abban erősítik meg az olvasókat, hogy a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt, és életfontosságú lenne megtanulni felismerni a veszélyes helyzeteket, hanem abban, hogy ritkítani kell a medvéket.

Erre a nagyragadozó-ellenes közhangulatra valószínűleg csak rátesz még egy lapáttal egy új környezetvédelmi miniszteri rendelet, amely szerint ha a medvék, farkasok vagy vadmacskák veszélyeztetik a közbiztonságot, bejárnak a településekre, bántják a háziállatokat vagy éppen az állatokat felügyelő személyeket, akkor vadászidényen kívül is elfoghatók vagy kilőhetők.
Hogy mit keres a medve a kukoricásban (gyümölcsösben, veteményesben, az akolban), egyszerű: élelmet. Főleg ősszel, hibernáció előtt rendkívül fontos számára, hogy magas táp- és energiaértékű táplálékhoz jusson, mivel ilyenkor halmozza fel a téli időszakra szükséges zsírtartalékokat.

Miért nem marad akkor az erdőben, a helyén?

1. Egyrészt nincs ilyen, hogy “a helye”, mert hatalmas területigénye miatt több száz hektárra lenne szüksége. Sokat vándorol, mi, emberek pedig az egykor összefüggő zöld területeket infrastruktúra, házak, ipartelepek stb. kiépítésével felszabdaltuk, s ezeket a létesítményeket egyre nehezebb elkerülnie.

2. Mert az erdőkben, még az eddig érintetlen területeken is, szinte állandó emberi zavarás van (főleg a fakitermelés miatt, de a motoros sportok művelői, a gombászok, gyümölcsszedők, illegálisan vagy legálisan építkezők, turisták is rátesznek egy lapáttal).

3. Mert természetes élőhelyén nem talál elég táplálékot, az intenzív legeltetéssel ugyanis a haszonállatok felzabáltak előle mindent.

Az alábbi szemelvények azt illusztrálják, a medvetámadások és az általuk okozott károk hátterében sokkal bonyolultabb okok állnak, mint a populációk felmérésével megbízott vadászok élénk helyeslése közepette hangoztatott “túlszaporodtak” varázsszó. A szakértői véleményeket sokan hamisan úgy értelmezik, mint amelyek “a medvét védik az ember helyett”, holott valódi megoldásokat, és nemcsak tüneti kezelést javasolnak: vázolják a békés és konfliktusmentes ember-állat együttélés feltételeit.

“Az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés a medvékkel kapcsolatosan az, hogy mit kell tenni, ha megtámad egy medve? A kiábrándító válasz az, hogy nem létezik egy bevált ‘recept’ az ilyen esetekre. (...) A medvetámadásokról általánosan elmondható, hogy ezek – néhány esetet leszámítva – nem ragadozó jellegűek, hanem önvédelemből, a bocsok védelmezéséből, vagy pedig egy táplálékforrás emberek elleni védelmezéséből történnek. (...) Több tényező járulhat hozzá egy medve agresszivitásának fokozásához. Ezek – csökkenő fontossági sorrendben – a következők: bocsok jelenléte, táplálék jelenléte, meglepetésszerű találkozás, barlangnál történő zavarás, illetve kutya jelenléte. Az általunk kivizsgált medvetámadások is ezen okokból kifolyólag történtek. A legtöbb baleset megelőzhető azzal, hogy a medvét egyszerűen elkerülik, békén hagyják. A medve általában megpróbálja elkerülni az emberrel való találkozást. Ha mégis támadásra kerül sor, a legtöbb esetben a medve hamar otthagyja a megtámadott embert és elmenekül.”

Domokos Csaba: Az erdők rejtőzködő óriása
"Az élőhely elvesztése mellett az emberi beavatkozás (turizmus, erdőkitermelés, vadászat stb.) miatt kialakult viselkedésbeli változások sodorják leginkább veszélybe a medvéket: hozzászoknak az emberi közelséghez, és ennek következtében konfliktushelyzetek alakulnak ki. E konfliktusok pedig a nagyragadozók népszerűtlenségének növekedését vonják maguk után. Veszélyforrás még az orvvadászat, a tervezett autópályák (akadályt képeznek a vadak vándorlásában, felszabdalják az élőhelyeket), valamint az a feltételezett gyakorlat is, miszerint a vadászok a nagy példányokat lövik ki, ami káros lehet a populáció genetikájára és szerkezetére. Ezek a problémák, veszélyeztető tényezők Románia gazdasági fejlődésével és a modern technológiák megjelenésével alakultak ki. (...) A modern technológiák lehetővé tették a fakitermelés hatékony folytatását az év bármely időszakában, a terepjárművekkel pedig a kocaturisták is olyan helyekre jutnak fel, ahová egyébként nem tudtak volna. A 'természetszeretet', az ember menekülése a saját városi zsúfoltságából odavezetett, hogy mindenfele hétvégi házak, panziók, sípályák jelentek meg, az emberi zavarás roppant széleskörűvé vált."

Miért jelenik meg egyre több medve az emberi települések környékén?

"Riogatunk a médiában is, hogy a medvetámadások milyen gyakoriak – ám közben elfelejtjük, mi, emberek mennyire zavarjuk a medvéket élőhelyükön – vetette fel Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnöke. (...) Roppant károsnak nevezte, hogy motoros, ATV-s, gépkocsis csoportok dúlják fel a hegyeket-völgyeket, nem is az erdei utakon, hanem árkon-bokron keresztül, sőt még versenyeket is szerveznek."

Kell-e ernyő a zöldeknek?

"Románia nem kezeli hatékonyan az ország gazdag természeti értékeit, beleértve az Európában legnépesebbnek számító medvepopulációt, emiatt alakulnak ki az ember-állat konfliktusok. (...) A hatóságok a WWF szerint felelőtlenül és nem hosszú távra gondolkodva adminisztrálják és használják ki a természeti erőforrásokat, és ezáltal nemhogy megelőznék a veszélyeket, hanem emberi és anyagi veszteségeket okoznak. (...)A minisztérium rugalmasabbá kellene tegye a medvék okozta károk megtérítésének rendszerét, hogy az emberek ne sodorják veszélybe magukat azzal, hogy 'bosszút akarnak állni' a károkozó állaton. Romániában a medvetámadások számát csökkenteni lehetne, sőt megszüntetni a jelenséget, ha megfelelő intézkedésekre kerülne sor. A medvék élőhelyét érintetlenül meg kellene őrizni, biztonságosan tárolni a hulladékot, visszaszorítani az orvvadászatot, és informálni az embereket erről az állatfajról."

WWF: megelőzhetőek lennének a medvetámadások

"Továbbra sem tudjuk, pontosan hány medve él Romániában, és a számukat nagyon nehezen fogjuk a közeljövőben megállapítani. A különféle becslések átlagolása 6000 példányt eredményez, ez is a hivatalos szám, viszont ez nem más, mint az Unióba való belépéskor leadott jelentés, amellyel ugyanakkor azt is vállalta Románia, hogy ennyi medvét képes megóvni is. Az utóbbi időszak sajtóinformációi többször is szóltak arról, hogy túlszaporulat van, ugyanis az ország csupán 4000 medvét lenne képes 'eltartani'. Ez a szám viszont szintén csak blöff, a 'módszertan' mintegy 7000 hektáros vadászterületekkel sakkozva az ország térképén számolta ki, hogy ennyi medve élhetne biztonságosan. Ez pedig nagyon relatív. Ugyanakkor, mivel a számolást azok végzik, akik utána a kilövéssel is foglalkoznak, a számokban nem lehet megbízni. (...) időről időre még felkapottá válik egy-egy medvetámadás. Viszont ha megnézzük, mikor történnek ezek, azt láthatjuk, hogy zömmel az őszi, hiperfágia periódusban (amikor az állatok a télre készülnek), ezért merészkednek közelebb az emberhez, lakott területhez. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az állattartás körülményei is megváltoztak, illetve az emberek viszonyulása. Régen, ha a húsz juhból kettőt elvitt a medve vagy más ragadozó, az emberek úgy tekintettek erre, mint a természetnek fizetett vám. Ma ötszázból egy eltűnését sem tudjuk tolerálni."

Medvetámadások: már nem vagyunk hajlandóak vámot fizetni a természetnek

"Annak ellenére, hogy vannak hivatalos számok, a hatóságok önmaguknak durván ellentmondanak. Ha csak ezeket nézzük, kiderül, hogy a medveállomány ’89 előtt Romániában 8-9000 példány volt. Jelen pillanatban szintén a hivatalos statisztikák szerint 6000 van, tehát a számuk minimum 2 ezerrel lecsökkent. És megint csak a statisztikák szerint az erdős területek nemhogy csökkentek, hanem nőttek! Ebből azt lehetne következtetni, hogy míg korábban a kevesebb erdő több medvének volt elég, ma kevesebben nem férnek el nagyobb területen – tehát a hatóságok nincs, ahogy fenntartsák saját állításaikat. Ha azt nézzük, hogy Romániában ugyanaz az érdekeltség jelenti be a számot egy vadászkerületből, aki ellenőrzi, utána meg levadássza, akkor jogosan felmerülhet, hogy azok a számok reálisak-e. Ha egy társaság bejelenti, hogy 10 medve van a körzetében, akkor nem kap kvótát, ezért százat jelent be. A kvóta odaítélésekor ugyanis megnézik a populációt, és hogy kár történt-e. Akik ezeket a körzeteket menedzselik, azoknak hatalmas érdekük fűződik ahhoz, hogy többet jelentsenek be, aztán a hatóságok eldöntik, hogy mennyi a reális."

Csibi Magor: ha a viperának lenne trófeaértéke, az lenne a közellenség

“Egy kifejlett medvének 100 hektár terület kell a fennmaradáshoz. Ebből 50 ha tarvágás, és senkinek nem áll szándékába újraültetni – tisztelet a kivétel. A fennmaradó rész fele legelő. A medve megy legelni, hoppá, nincs mit, a juhok, marhák mindent tövig lerágtak. Nem gond, megy az erdőbe, ott is van kevés fű meg sok makk. Igen ám, de tömény juhszag száll az erdőben. Se fű, se makk. Amit nem esznek meg a juhok, azt felszedik a gazdák, és megetetik az otthoni állatokkal. Ezek után átballag a málnásba, szedresbe, áfonyásba, itt mit talál? Erdei gyümölcsöt szüretelő embereket. Talán néhány gombával kihúzza ezt a napot, nem, a gomba már rég kosarakban van. Esetleg vadcseresznye? annak a fáját éppen most vágják ki deszkának a fűrésztelepen. Megfogná ő a beteg vaddisznót vagy a sérült őzet, de ezt már rég megtették a szabadon garázdálkodó juhászkutyák. Ezek után, mivelhogy elfáradt, de pihenni sincs ahol, mert sok a zaj az erdőben, átmegy a szomszédjához, és elfoglalja a területet, de ott ugyanez a helyzet. Innen, mivel erős a mi medvénk, a harmadik szomszédhoz. Mi történt? Van egy medve elméletileg 300 ha területtel. Az elüldözöttek hová mennek? Gyümölcsösbe, majd pajtába, megenni azt a jószágot, amelyik éppen az ő táplálékán hízott meg szép kövérre.”

Forrás: Transindex