Már több mint egy évtizede a világ minden táján drasztikusan csökken a méhpopuláció.
Ennek hátterében valószínűleg több és összetett ok állhat, beleértve a növényvédőszer-használatot, a vírusokat és a globális felmelegedést. De egy másik fontos tényező a méhek élőhelyeinek elvesztése, és a vadvirágok csökkenő kínálata.

A természetes élőhelyeket gyakran felszámolják, és a földet mezőgazdasági célokra használják, de az University of Essex egy új tanulmánya azt mutatja, hogy a gazdaságok segíthetik a vadméh populációt a vadvirágok életterének megóvása révén. A kutatási jelentést a héten tették közzé a Molecular Ecology című tudományos folyóiratban.
2005-ben, Angliában ösztönzőket vezettek be a mezőgazdasági termelők számára, hogy több méh-barát virágot ültessenek a földjükön. Hasonló ösztönzők léteznek az EU-ban is. Ezek az agrár-környezetvédelmi programok kimutatták, hogy vonzzák a méheket a számukra jó táplálékforrások, de az új tanulmány első alkalommal mutatja be azt, hogy összefüggésbe hozható a megnövekedett populációval.

"Továbbra is probléma az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok megítélésében a poszméh, mert nem világos, hogy a megfigyelt rengeteg poszméh csupán a munkavállalók által vetett takarmány egyik eredménye, vagy valódi populációnövekedés" - írják a szerzők. Szóval, ezek a tényezők meghatározzák a vad méhcsaládok számát a különböző típusú gazdaságokban, amelyek - azt állítják - jó mércéi a méh populációk egészének.

Kihasználva ezt az intézkedést, a kutatók az elmúlt két év során összehasonlítottak kilenc olyan gazdaságot, amelyek ültettek virágokat a méhek számára, kilenc másik gazdasággal, amelyek nem rendelkeztek külön a méhek számára beporzási céllal ültetett virágfölddel. A megfigyelések és a méhek számlálása mellett, a kutatók gyűjtötték a DNS-mintákat is, hogy meghatározzák, hány méhcsalád látogatta a különböző típusú gazdaságokat.
A kutatók azt találták, hogy a kolónia sűrűsége a négy leggyakoribb típusú méh esetében szignifikánsan magasabb volt a virágban bővelkedő gazdaságoknál. Az egyedi méhek nagyobb számát is megfigyelték. Ez jó hír a haszonnövényeknek és a vadon élő növényeknek egyaránt, amelyek támaszkodnak a méhek a beporzására. Ez jó az embereknek is, akik elfogyasztják a növényeket, és élvezik a vadvirágokat.

A kutatók azonban úgy találták, hogy a gazdaságok beavatkozása nem segíti jelentősen a ritkább méhfajokat, így leginkább a nagy kerti darázs (Bombus ruderatus) támogatására lehet szükség. Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy ezek a fajok kisebb táplálkozó területűek lehetnek, valamint talán túl kevés és messze találhatóak a gazdaságok virágföldjei ahhoz, hogy előnyt lehessen kovácsolni ezekből. Lehet, hogy a ritkább méheknek szükségük lehet a célzottabb ültetésre, hogy megakadályozzuk az eltűnésüket. 1940 óta a poszméhek két faja kihalt az Egyesült Királyságban.

Mindazonáltal, biztató látni, hogy a megfelelő politikai ösztönzők segítségével a gazdaságok részt vehetnek a méhek globális hanyatlásának megakadályozásában.

Forrás: ForestPress