A töltéseket fokozottan védeni kell egyes betolakodóktól.

Bizonyára sokan el sem tudják képzelni, hogyan kapcsolódhat össze a vadgazdálkodás az árvízvédelemmel.

Jelentős károkat okoznak
Mert bizony ilyenkor ősszel, amikor az árvízi védekezésre kötelezett szervezetek – élükön a vízügyi igazgatóságokkal – védmű-felülvizsgálatra indulnak, nem csupán olyan fura dolgokkal kell törődniük, vajon lekaszálták-e a töltésszakaszok mellett a embermagasáig érő gazt, esetleg betakarították-e a szénát, megfelelően megritkították-e a munkavégzést nehezítő aljnövényzetet, de arra is figyelemmel kell lenniük, hogy nem tettek-e kárt a vadak a védelmet biztosító földművekben.
Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője nemrég lapunknak elmondta, mennyire fontos a vadgazdálkodással foglalkozó szakemberek bevonása az árvízvédelmi felkészülésbe.

– Az árterek környezetében élő vad bizony jelentős károkat tud okozni a töltések mentén, amire az őszi éves felülvizsgálatok, illetve szakaszbejárások során fokozottan oda kell figyelnünk.
– Már egy vaddisznótúrás is komoly problémák elindítója lehet, nem várhatjuk meg, hogy egy elhanyagolt szakaszon időnként kimosódjon a talaj. A víz, ha repedésekre talál, még a töltés útjait is könnyen megrongálhatja. Az pedig alapjaiban bonthatja meg a védművek szerkezetét, ha egy vagy több rókacsalád beköltözik a töltésbe. A rókajáratokon keresztül az ár könnyen és gyorsan utat tör magának, ilyenkor akár könnyebben át is szakadhat a gát. A hívatlan vendégeket tehát minden esetben ki kell tessékelnünk onnan.
– Nemrég új mértékadó árszintet határoztak meg a szakemberek. Erre a klímaváltozás miatt megfigyelhető szélsőséges időjárási viszonyok, a nagy tömegben lehulló csapadék, de a határon túli mederszűkítő beruházások miatt is szükség volt, hiszen gyorsabb és nagyobb árhullámok érkezésére kell felkészülnünk a jövőben. Meg kell magasítanunk a töltéseket, ezért nem mindegy, hogy sértetlen vagy a vad által tönkretett alapokra építkezünk – tette hozzá Bodnár Gáspár.

Forrás: SZON