Állandó rettegésben tartják az udvarhelyszéki Etéd lakóit a medvék: a helybeliek szerint este kilenc óra után rendszeresen a település utcáin sétál a nagyvad, legutóbb két kecskét és egy juhot pusztított el.Az etédiek már nem tudják, hogyan védhetnék meg a háziállataikat, hiszen sokszor a villanypásztor sem riasztja el a ragadozót. Attól tartanak, ha a hatóságok nem tesznek valamit, előbb-utóbb emberáldozata lesz a vadlátogatásnak. Szőcs László polgármester szerint kevesebb, mint fél év alatt huszonháromszor tört be községbeli háztartásokhoz a medve. Elmondta, a múlt héten a kecskék közé rontott be a medve egy etédi portán, ahol két állatot a helyszínen megölt, és négy állat azóta is hiányzik a nyájból.
A munkatársunknak nyilatkozó etédiek szerint a ragadozó nem fél az emberektől, gyakran látják az utcákon. Szerintük már a villanypásztor sem riasztja el az éhes vadat, amely megtanulta, hogy azon testrészeivel érintse meg a kifeszített kábeleket, amelyeken sűrűbb a bundája. A lakók legszívesebben maguk ölnék meg a medvét, hiszen elegük van az állandó terrorból és abból, hogy senki sem lövi ki a problémás egyedeket.
„Ki merné meghúzni a ravaszt?”
Szőcs László polgármester elmesélte, a falu szélén lakók éjszakánként égve hagyják a pajtában a villanyt, állataik közelébe pedig rádiókat vittek, amelyekből éjszaka is hangos zene szól. Ez sem hatásos. Az elöljáró is úgy érzi, nincsenek biztonságban a település lakói, csak idő kérdése, hogy emberekre támadjon a nagyvad. A kárfelmérést végző bizottság képviselőitől megtudtuk, a gazdákat tájékoztatták arról, bűncselekménynek minősül, ha ők végeznek a nagyvaddal. Egy medve elpusztításáért több mint negyvenezer eurós kártérítést kell fizetni.
Szőcs László szerint valójában sokkal több kárról tudnak, mint amennyit a helybeliek bejelentettek, ám a lakók már nem jelentik a hivatalban, ha a medve a kerítéseket vagy a pajtát rongálja meg, esetleg csak kisebb anyagi kárt okoz. A megsebesített állatokat is inkább levágják, mint hogy a hivatalos szervektől kérjenek segítséget. A polgármester elmondta, nemrég kaptak levelet a megyei prefektusi hivataltól, amelyben közlik, szerződést kell kötni az illetékes vadásztársulattal, hogy azok belterületen is lelőhessék a medvét, amennyiben rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Ez ugyanakkor még nem megoldás a problémára, hiszen nem tudni, hogy a „szebeni medvebotrány után ki meri egyáltalán meghúzni a ravaszt” – így Szőcs.
Szerinte mielőbb lépnie kell a Környezetvédelmi Minisztériumnak a medvetámadások ügyében, hiszen Etéden már tarthatatlan a helyzet. „Én azt tanácsoltam a lakosoknak, hogy hasonló problémák esetén tárcsázzák a 112-es segélyhívó számot. De vajon a vadász vagy a rendőr meg meri-e húzni a ravaszt, ha belterületen garázdálkodik a medve?” – jegyezte meg a polgármester, hozzátéve, hogy számára az emberek biztonsága az első. A munkatársunk által megkérdezettek mind egyetértettek abban, hogy nem kell az összes medvét megölni, de a problémás egyedekre kilövési engedélyt kellene kiadni.
A minisztériumtól várják a segítséget
Sánta Mihály, a székelykeresztúri Hubertus Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőre elmondta, tud az etédi medvetámadásokról és esténként rendszeresen kijár a faluba, hogy elriaszthassa a nagyvadat a levegőbe leadott lövésekkel. Úgy látja, az utóbbi időben ez sem volt hatásos, a ragadozók megszokták a zajt, ezért nem ijednek meg. Szerinte a hirtelen lehullott hó zavarhatta meg a medvéket, ezért kezdtek el ismét garázdálkodni.
Mint mondta, idén már többször voltak vaddisznót hajtani a környéken, ilyenkor rengeteg medvével találkoznak. Olyan is előfordult, hogy egy tízhektáros területen nyolc medvét látott, ami azt bizonyítja, hogy nagyon túlszaporodott a medvepopuláció. Ő is fontosnak tartja, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium jóváhagyja a problémás állatok kilövését, hiszen az emberek joggal féltik jószágaikat és saját biztonságukat.
Szőcs László azt szeretné, ha az állam hátrányos helyzetű régióvá nyilvánítaná Etéd községet a medvék túlszaporodása miatt. Mint mondta, ha ez megtörténne, akkor nagyobb támogatást igényelhetnének a gazdák. „Ha már nem lehet kilőni a medvéket, legalább a gazdáknak több pénzük lenne és erősebb, nagyobb kerítéseket építhetnének” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a vadkárokat általában egy év késéssel téríti meg az állam, a gazdáknak pedig „addig is élniük kell”.
