Az író, Szabó Imre fiatalon találkozott Széchenyi Zsigmonddal, Eszterházy Lászlóval. Öreg vadászok meséltek neki a korabeli vadászatokról a Velencei tó partján. A történetekből később jegyzetek lettek, majd kutatások következtek.

Tudják, hogy mi módon vadásztak annak idején a Velencei tavon? Vagy azt, hogy a szabadságharc idején annyira megfogyatkozott a szarvas Csákvár környékén, hogy később Ausztriából hoztak vadakat. Gánton pedig a katonaság akadályozta meg a lakosság vadászatát. A Gyúrón lőtt világrekorder trófea martonvásáriként lett elkönyvelve.

Minezekről Szabó Imre könyvében olvastam. Ő azt mondja, hogy tenni akart azért, hogy Fejér megye vadászati múltja ne vesszen el, hogy az öreg vadászok történetei fennmaradjanak. Mezőgazdászként, hivatásos vadász szakképesítéssel, a vadászat szerelmeseként úgy gondolta belevág a munkába. Rendezte a régi történeteket, amelyeket idős emberek meséltek neki a bizalmukba fogadva. Kutatni kezdett, volt, hogy az elhunyt vadászok hagyatékából kerültek hozzá naplók, fényképek.

Szabó Imre azt mondja, a történelem és a vadászat története összeér. Például a két világháború között nagyon jó őzállomány volt Lovasberény, Sárosd, Baracska térségében. Az őzek a háború zaja elől Gyúró térségébe húzódtak, ahol a terepviszonyok miatt nyugodtabb volt a világ. Ezért ott olyan állomány alakult ki, amely rekord trófeákat adott.



A világrekorder trófeát 1965-ben Cseterki Lajos, a kor prominens politikusa lőtte ki. A bak elejtése után a megyei vadászati felügyelő értesítette Kabáczy Szilárdot, a Fejér Megyei Hírlap fotósát, így még az elejtési helyén megörökíthette a világrekorder trófeát. Később a Brunswick kastély elé vitték további fotózásra az őzbakot és ekkor eldöntötték, hogy a külföldiek számára nehezen kimondható Gyúró helyett Martonvásárt jelölik meg az elejtés helyének.

Persze korábban is jártak ide politikusok, Hothy Miklós kormányzó 1940-ben vett részt egy csákvári hajtásos disznóvadászaton, ahol 45 állat került a terítékre. De nem csak magyar politikusok vadásztak itt, Járt itt a svéd és a spanyol király, Strauss bajor miniszterelnök is.



A könyvben külön fejezet foglalkozik a Velencei-tavi vadászattal, a 19. század végétől az utolsó, 1993. október 15-i vadászatig közöl adatokat, képeket, történeteket. Olvashatunk a megyei vadászatokat megörökítő festőkről, az 1969-es fehérvári vadászati kiállításról és a megye vadászatához kötődő jeles emberekről is. Így a Merán család tagjairól is, akiknek Csákberény környékén volt uradalmuk.

A család leszármazottja, Merán Fülöp, az első osztrák vadászati múzeum létrehozója írta a könyv előszavát. Köszöntöm és üdvözlöm mindazokat, akik a megye vadászatának történelméből tanulnak, okulnak és új ismereteket szereznek - írja többek között az előszóban.

Forrás: FEOL