Viselkedéskutatók nemrég az egyik – nálunk is élő – szarvas, a dámszarvas szaporodási viselkedését vették alaposabban szemügyre. Meglepő eredményre jutottak: a legtöbb párt a legmélyebb hangú bikák hódították meg. Alan McElligott, a Nottinghami Egyetem viselkedésökológusa és munkatársai a dámvad, más néven dámszarvas (Dama dama) bikáit tanulmányozták a szaporodási időszakban. A dámbikák valószínűleg a világ legtöbbet hangoskodó szarvasfajai közé tartoznak. A hímek párzási időszakban általában 60 bőgést hallatnak percenként, hogy magukhoz csábítsák a teheneket. Közvetlenül a párzás után, feltehetőleg a közösülés okozta izgalomtól ez a bőgési szám elérheti a percenként 90-et is.

A kutatók Írországban követtek nyomon hajnaltól estig egy dámszarvascsordát. A tudósokat még az időnkénti heves esőzések és más viszontagságok sem tántorították el a szarvasok állandó megfigyelésétől. A kemény munka meghozta gyümölcsét. A kutatók fölfedezték, hogy rendszerint a legmélyebb bőgést hallató bikák a legsikeresebbek a szerelemben.

Ezek a bikák nemcsak a legkapósabb szeretők, de a legjobb harcosok is. A hímek között a rangsorrend eldöntéséért zajló párviadalokat rendszeresen ezek az állatok nyerték, annak ellenére, hogy nem mindig ők voltak a legnagyobb termetűek.

A hangok a főemlősök – köztük az emberek – között is jelezhetik a dominanciaviszonyokat. Például a mély hangú férfiakat általában férfiasabbaknak tekintik, és gyakran több gyermekük is van.

Az emberek hajlamosak különlegesnek és bármi másnál különbeknek tekinteni a főemlősöket, és erről nem szabad megfeledkeznünk, amikor más állatoknál az emberekéhez hasonló viselkedésformákat fedezünk fel” – mondta McElligott egy sajtónyilatkozatában. – „Fontos megérteni, honnan ered a beszéd az embereknél, és ehhez meg kell ismernünk más állatok evolúciós történetét is, hogy lássuk a közös és az eltérő vonásokat.”

A szarvasok esetében a bikák rangsorrendben elfoglalt helyét – és egyben a bőgésük mélységét – valószínűleg a hormonok, például a tesztoszteron szintje határozza meg. Ezt Elisabetta Vannoni, a Zürichi Egyetem viselkedésökológusa jelentette ki korábbi kutatások alapján. A hormonok a főemlősök dominanciaviszonyaira is hatással vannak, de szerepük pontos meghatározása még további kutatásokat igényel.

Forrás: NG