fazekas berlinNem vállalja az újabb négy évre szóló megbízást Fazekas Sándor, az agrártárca vezetése helyett a Fidesz-frakció munkáját erősítené az új kormányzati ciklusban – jelentette be a a földművelésügyi miniszter.

Az utódját már kijelölték, személyéről hamarosan a miniszterelnök ad tájékoztatást. Az átalakításokkal kapcsolatban Fazekas jelezte, vidékfejlesztési téren új feladatok kerülhetnek a tárcához.

– Az április nyolcadikai választási sikert követően Orbán Viktor közölte, hogy az előttünk álló ciklust új struktúrában képzeli el. Milyen szerep vár önre?

– Miniszterelnök úrral a napokban egyeztettünk az új kormányzati struktúráról, felkért arra, hogy a következő időszakban is lássam el az agrártárca vezetését. Nagyon megtisztelő az a bizalom, ami az irányomba megnyilvánult az elmúlt időszakban, és köszönöm azt, hogy 8 éven keresztül szolgálhattam a magyar vidék ügyét, a hazai gazdatársadalmat. Most azonban, megköszönve a bizalmat, jeleztem, hogy az előttünk álló években a Fidesz-frakció munkáját szeretném segíteni. Miniszterelnök úr elfogadta a döntésemet.

– Tudja már, hogy ki lesz az utódja?

– Azt, hogy ki vezeti majd az agrártárcát a 2018 és 2022 közötti időszakban, a kormányfő jelenti be, így a személyére vonatkozó információkat nem oszthatom meg. Tudom, hogy kiről van szó, s természetesen kész vagyok arra, hogy segítsem a munkáját a jövőben.

– Milyen változások várhatók a minisztériumon belül?

– A tárca feladatai minden bizonnyal változnak, hiszen ez minden kormányváltásnál törvényszerű. Konkrétumokat az új struktúráról egyelőre nem árulhatok el. Arra számítok, hogy az FM feladatai bővülni fognak.

– A második Orbán-kormány megalakulása óta, 2010-től áll az agrártárca élén, így ön a leghosszabban regnáló mezőgazdasági miniszter. Hogyan értékeli az elmúlt nyolc évet?

– Büszke vagyok arra, hogy 2010 óta a magyar mezőgazdaság gyorsan fejlődött és a vidék talpra tudott állni. Ebben kiemelkedő szerepe van Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, aki felismerte a problémák súlyosságát, és a vidék megerősítésének ügye mellé állt. A sikerekben a gazdatársadalomnak is elévülhetetlen érdemei vannak! Az ágazat szereplői össze tudtak fogni, és közös munkával lépésről lépésre ledolgozták azokat a hátrányokat, amelyekkel évek óta küzdött a mezőgazdaság.

– Mely eredményeket tartja a legkiemelkedőbbnek?

– A már említett összefogásnak is köszönhető, hogy húsz év visszaesés után sikerült növekedési pályára állítanunk az ágazatot, ezzel mára Európa három leggyorsabban fejlődő agráriuma közé tartozik a magyar. Az elmúlt években hetvenezer új munkahely jött létre, s ma már inkább a munkaerő­hiány okoz fejfájást a termelőknek. Ezzel együtt a termelés jövedelmezősége is javult, a munkabérek esetében pedig másfélszeres növekedést tapasztalhattunk. A magyar élelmiszerek visszanyerték az őket megillető rangot, a fogyasztók egyre nagyobb bizalommal fordulnak a hazai áruk iránt. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy az orosz embargó és számos más tényező akadályozta a fejlődést. Ráadásul az ország GMO-mentességét is meg tudtuk őrizni.

– Az előző ciklusok célkitűzése a kisebb, családi gazdaságok megerősítése volt. Milyen előrelépést sikerült elérni ezen a téren?

– A családi gazdaságok száma folyamatosan emelkedik, 2017-ben 27 ezer működött az országban, mintegy 81 ezer taggal. A pozitív folyamat a földhasználatban is tetten érhető, míg 2010-ben az egyéni gazdaságok az országos mezőgazdasági területek 53,3 százalékát használták, addig 2018-ban ez az arány elérte az 60 százalékot. A sikeres gazdálkodáshoz versenyképes méretű birtokra van szükség, ennek elérésében segítette a termelőket a Földet a gazdáknak!” program. A kezdeményezés keretében a többszörösére emeltük az állami területeket haszonbérlőként művelők számát. Emellett saját területtel is bővültek a gazdaságok, az állami földértékesítési programban minden harmadik földműves vásárolt területet, így összesen több mint 200 ezer hektárral nőtt a termelők kezében lévő földek nagysága. Az uniós támogatások is hozzájárultak a gazdatársadalom megerősítéséhez. A területalapú támogatás hektáronkénti összege hét év alatt 43 ezer forintról 70 ezer forintra emelkedett, ez kiemelkedő agrárdiplomáciai siker.

– Mely kérdésekre kell választ találnia az új miniszternek?

– Jó néhány feladat áll előttünk. Elég arra gondolni, hogy a napokban bekövetkezett az, amitől hónapok óta tartottunk, Magyarországot is elérte az afrikai sertéspestisjárvány. Emellett folyamatban van az új közös agrárpolitika kialakítása, a tárgyalások során a magyar gazdák és az ország érdekeit szem előtt tartva kell megküzdeni az uniós forrásokért. Bár a munkabérek örvendetesen nőttek, a felzárkóztatást e téren is folytatni kell. A generációváltás folyamatának sikerességéhez az agrárszakképzés megerősítésére és fejlesztésére van szükség. Egyre sürgetőbb feladat a termelés versenyképességének növelése, ennek kulcskérdése az agrárkutatás fejlesztése. A legkorszerűbb termelési módszereket és eszközöket pedig el kell juttatnunk a magyar gazdákhoz. Enélkül nem várható áttörés az agrárdigitalizációban. Biztos vagyok abban, hogy szövetségben a gazdatársadalommal valamennyi nehézséggel eredményesen meg tudunk birkózni.

Forrás: erdo-mezo.hu / Magyar Idők