A koronavírus-járvány magyarországi terjedése a nemzetgazdaság egészét, így az agrár- és élelmiszergazdaságot is hátrányosan érinti.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján szakmai elemzést készített a vírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, kockázatairól, és az összefoglalóban megoldási javaslatokat is felvet.

Vadgazdálkodás

Valószínűsíthető, hogy a térben és időben elhúzódó járványnak komoly gazdasági hatása lesz az elmaradó külföldi vendégvadászok miatt. A vadásztársaságok legtöbbjénél a külföldiek bérvadászatából (őz, szarvas, vaddisznó) származó jövedelem adja az éves bevétel jelentős részét, amelynek kiesése semmivel sem lesz teljes mértékben pótolható, így komoly likviditási problémákra lehet számítani.

Az őzbakszezon április 15-én indulna, de a meglévő szerződéseket a külföldi szervezőirodák sok esetben már most kezdik visszamondani, hivatkozva a koronavírusra. Az alföldi vadásztársaságok esetében – ahol ez az egyetlen jelentős vadászati bevételi forrás – ez óriási problémát okozhat. Ráadásul az elmaradó vendégvadászok miatt a csökken a számukra turisztikai szolgáltatást (szállás, étkezést) nyújtó falusi vendégházak bevétele is.

Az afrikai sertéspestis (ASP) miatt egyébként országos viszonylatban is jelentősen beszűkülő kínálat (mind vadászati szolgáltatási lehetőség, mind vadhús tekintetében) mellett célszerű lenne a hazai fogyasztás ösztönzése, olyan kampányok kidolgozásával, amelynek során a magyar vadászokkal, illetve fogyasztókkal próbálnánk meg csökkenteni az ágazati veszteségeket.

Ezzel együtt – átmenetileg – minden olyan hatósági, felügyeleti intézkedést (vadvédelmi bírság, vadkár, illeték stb.) a minimálisra kell visszaszorítani, amely tovább ronthatja a vadászatra jogosultak működési biztonságát. Azért is kiemelten kell most segíteni az ágazat szereplőit, hogy jövő év őszére, a vadászati világkiállítás idejére, rendezett viszonyok jöhessenek létre, a hazai vadgazdálkodási ágazat stabilan működhessen.

Forrás: Nak