Nemcsak esőt és enyhe időt, hanem szép eredményeket is hozott az őszi vadászszezon. Most dőlt el igazán, ki mennyire szenvedélyes vadász, és ragaszkodik még akkor is az erdőn-mezőn való járáshoz, ha nyakig süpped a sárban.

Az enyhébb, esős idő nem az embereknek, hanem a táplálékot könnyen találó, sűrűben rejtőző vadnak kedvez. Úgy tűnik tehát, az állatvilág jó kondícióban vágott neki a zordabb évszaknak, s az őszi vadászszezon nyitányának mérlegét Heves megyében jó közepesként értékelik a szakemberek. Mégha az etetésre nem szoruló vadat ilyenkor nehezebb is becserkészni.

Az elmúlt években az itthoni fizetőképes kereslet és az érintett kör növekedésével folyamatosan bővült a hazai bérvadászok száma, míg a külföldi érdeklődők aránya csökkent – jellemzi a helyzetet Prezenszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára. A szakember szerint a gazdasági válság és a versenytárs volt keleti tömb országainak megnyílása is nyomottá teszi ma a piacot. A külföldről Hevesbe érkező vadászok zömét még mindig a német nyelvterületről indulók képviselik, de akadnak hollandok, skandinávok, sőt az Egyesült Államokból származó vendégek is. A cseh és a szlovák puskások elsősorban őzbakra és szarvasbikára vágynak. Míg a korábbiakhoz képest jelentősen megcsappant számú olasz vadászok szinte kizárólag csak apró-, illetve vízivadara mentek, a spanyolok pedig leginkább a társas vadászatokat kedvelték – tette hozzá a megyei fővadász.

A helyi trófeabírálati jegyzőkönyvek tanúsága szerint gímszarvasból az október végi bőgési szezon zártáig 207-et (tavaly 197-et) kerítettek terítékre. Kapitális példány, aranyérmes szarvastrófea most egyetlen akadt köztük, míg az elmúlt két évben egyetlenegy sem került belőlük puskavégre. Ezúttal a Mátra „termette” meg a kiválóságot, az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészetének vadászterületén. A most legjobbnak számító aranyérmes trófea agancsa 8,51 kilogrammot nyomott. Mátrai viszonylatban kiemelkedően jónak számít az is, hogy az egyéb itteni trófeák átlagos tömege is meghaladta a hat kilogrammot. Az egy arany mellett a megyében terítékre hozott szarvasbikák díszének több mint negyede, további 60 agancs kapott érmet: 9 ezüst és 51 bronz minősítéssel. Tavaly az összesen 50 érmesből 16 ezüst és 34 bronz akadt.

Növekvő erdei vadkárok

Az őzek kártételének számlájára, a vaddisznókhoz vagy a gímszarvasokhoz viszonyítva, szerényebb összeg írható, sőt még a mezei nyúl is képes komolyabb mezőgazdasági veszteséget okozni. A válogatós őz leginkább a fiatal hajtások lecsipegetésével az erdőfelújításokban okozhat kárt, de megdézsmálhatják a kerti zöldségeket is. Az elmúlt két évben a megyében nőtt a vadkárok mértéke. Míg 2008-ban 6,6 milliós mezőgazdasági és 780 ezer forintos erdőgazdasági vadkárról szólnak az összesítések, addig tavaly 7,1 milliós mezőgazdasági és 3,8 milliós erdőgazdasági kárról adtak számot Hevesben.

A szarvasbőgéssel együtt a bika főszezonja tulajdonképpen véget is ért, január végéig jobbára már csak a szükséges selejtezésekre kerül sor – tájékoztatott Bocsi Csaba, a Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi igazgatója. Az elfiatalodott hevesi állományban a nyolc kiló fölötti súlyú agancsok már komoly sikernek, míg a kilenc kilót meghaladóak igazi ritkaságnak számítanak.

Nagyjából a múlt évihez hasonló számú, összesen 1004 (tavaly 1070) puskavégre került őzbakból 60 érmes akadt – 10 arany, 17 ezüst és 33 bronz elismeréssel. Múlt évben az őzbak-trófeák között összesen 73 érmes akadt (12 arany, 24 ezüst és 37 bronz minősítéssel), s ezek közül 9 kimagasló, 500 gramm feletti súlyú agancsot vettek számba az április 15-étől kezdődő s szeptember 30-án zárult vadászati időszakban. Míg 2008-ban az érmes őzbakokból valamivel több, összesen 89 volt, szemben a három évvel ezelőtti 26 darabos mélyponttal. Szakszerűtlen elejtés, fiatal állatok idő előtti kilövése miatt további 18 őzbak szerepel még az idei „veszteséglistán”.

Nyereséges a vadgazdálkodás

Hevesben, az ország számos megyéjével szemben, még nyereséges a vadgazdálkodás, s ezekkel az eredményekkel a hazai középmezőnyben foglalunk helyet. A csökkenő eredményt jól mutatja ugyanakkor, hogy míg 2008-ban az 514 millió forintos kiadással szemben 579 milliós bevétel állt szemben, 65 milliós nyereséggel. Addig tavaly már mindhárom összeg csökkent: 560 milliós bevétel és 508 milliós kiadás 52 millió hasznot hozott.

A megyében valóban a dél-hevesi síkvidéki térség számít a legfontosabb őzterületnek, az állomány minőségét javíthatónak ítélik a szakemberek, ugyanakkor az elmúlt hónapok belvizét és árvizét az apróvadakkal együtt az őz is megsínylette. Jelenleg is zajlik a fácán és mezei nyúl állományok állapotfelmérése, ennek birtokában mérlegelheti majd a hatóság a vadászati korlátozás elrendelését. A vadgazdák szerint az elkövetkező hónapokban a muflonbírálatokon is születhetnek jó eredmények, s a vaddisznószezontól is sokat várnak.

Forrás: Heol