Háromszéken él a legtöbb medve az amerikai Alaszka és Oroszország keleti területei után. Megyénk az elmúlt esztendőben közel ezerfős medvepopulációval büszkélkedhetett, ez a szám idén a megfigyelések szerint tovább fog emelkedni. A farkasok, illetve a hiúzok száma változatlan, viszont az emberi tevékenység következtében az életterük csökken.

A Life Ursus nevű uniós pályázatnak köszönhetően ezentúl új módszereket próbálnak ki a medvék pontos megszámlálására. Benedek Káplár Gábor, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője érdeklődésünkre elmondta, több videokamerát szerelnek fel az erdőkben, amelyek helyét háromhetente változtatják. Jelenleg még tart az éves vadszámlálás, az adatok összesítése a következő hetekben várható. A védett ragadozók számát illetően az elmúlt évekhez képest számottevő változás nem történt. Körülbelül kétszáz farkas és mintegy 150 hiúz él Kovászna megye területén a mintegy ezer medve mellett.

A fenti számok csak becslések, mivel az állatok átjárnak a megyék határai között, de tény, hogy a megye területéhez képest nálunk él a legnagyobb medvepopuláció – közölték az ügynökség munkatársai. A ragadozókon kívül több mint kétszáz védett madárfaj lelhető fel Háromszéken, ugyanakkor körülbelül kétezer vaddisznó, négyezer őz, illetve számos védett emlősfaj – vidrák és hódok – alkotja a megye vadállományát.

Hatalmas erdőkár

A vadállatok élettere nemcsak az egyre szaporodó hétvégi házak illetve az erdők csendjét felverő ATV-k miatt szűkül fokozatosan, nemrég a természet ereje is hatalmas erdőrészt tarolt le Zágon környékén. – Legkevesebb nyolcszáz, de az is előfordulhat, hogy ezer hektár vegyes növényzetű, fiatal erdőt tarolt le Zágon, Zágonbárkány és Szitabodza környékén a mintegy hónapja tomboló szélvihar – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján György Ervin prefektus, aki megjegyezte, hogy csak most sikerült az említett magánerdőkben kárbecslést végezni. Több hatóság operatív bizottsága is kiszáll majd a helyszínre a kár pontos felmérése végett, egyelőre a nyilvánosságra hozott információ Kiss Józseftől, Zágon polgármesterétől származik. György Ervin újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a kidőlt fákat mihamarabb el kell távolítani, mivel bizonyos idő után fennáll a veszélye annak, hogy a lábon maradt erdőrész növényzetét megbetegítik. Ami a „kárvallott” tulajdonosokat illeti, a prefektus úgy tudja, hogy a három település lakosságából, illetve a helyi közbirtokosságok közül kerülnek ki, az állami erdészet, a Romsilva csak olyan erdőrészeket birtokol a környéken, amelyeket még nem szolgáltattak vissza.

Forrás: Székely Hírmondó