Közlekedési főszabály: balesetkor mindig az a hibás, aki hátulról érkezik. Persze ez sem egyetemleges törvény, de akkor ki a hibás, ha vadat gázol a sofőr?
Okolható az állat, vagy minden esetben az autós a vétkes? És ha már a kocsi megtört, legalább a vadhúst haza lehet vinni?
Gyakran olvasható fogalom autós tesztekben a rénszarvas-teszt. Neve ellenére nem azt jelzi, mi történik járgányukkal, ha egy ilyen állatot ütünk el. (A teszt a hirtelen, nagy sebességnél történő irányváltozáskor a jármű borulási hajlandóságára utal.) Ha elgázoltuk a vadat, vakarhatjuk a fejünket.
Magyarországon e tekintetben kétféle úttípus van: vadveszélyt jelző táblával ellátott, illetve e nélküli közút. A másodikkal kezdjük: ha nincs az ismert, talpán álló, piros szegélyű, belsejében stilizált szarvast ábrázoló közlekedési tábla az út szélén, és az autós minden közlekedési szabályt betart, úgy nem tekinthető hibásnak a baleset bekövetkezéséért. Természetesen ebben az esetben sem tartható meg a vadhús, azonban a kocsiban keletkezett – nem egyszer tetemes – kárt a kötelező biztosítás mellett fedezheti az adott területet birtokló vadásztársaságtól perelt kártérítés.

Ugyanis, bár a vadállomány az állam tulajdona, a vadásztársaságok felelőssége távol tartani az állatokat az utaktól. Amennyiben ez nem sikerül, úgy nekik kell anyagilag helyt állni az ilyen esetekben. Vadveszélyes útszakaszoknál már bonyolultabb a helyzet. Feltételezve, hogy a KRESZ minden előírását betartva, fokozott figyelemmel halad az autós, a baleset néha elkerülhetetlen. Ha bizonyítható, hogy a vezető a megengedettnél gyorsabban hajtott, bizony helyt kell állnia az általa okozott kárért. Ilyenkor pedig nem azt veszik alapul, hogy az adott vad húsa mennyit is ér a hentesnél. Nem árt tudni, hogy egy-egy, komoly aganccsal rendelkező gímszarvas akár két-három millió forintot is érhet, amelyet az autósnak saját zsebből kell előteremtenie.
A vadgázolás minden esetben hosszú jogi huzavonát von maga után, hiszen mindkét fél igyekszik bizonyítani ártatlanságát, valamint próbálja behajtani a másikon keletkezett kárát. Mindezt elkerülendő, léteznek olyan CASCO konstrukciók, amelyek átvállalják a vadgázoláskor keletkezett károk megtérítését.
Annyi minden esetre igaz: a vadat soha nem viheti haza az, aki gépkocsival ejtette el.

Forrás: 4szoba