Nagy érdeklődés mellett zajlott 2011. november 4-én a Veszprém megyei vadászkamara hagyományos rendezvénysorozata, a vadászkamarai esték, amelyet ezúttal Sümegen tartottak.
A megye határszélén fekvő városban a rendezvénysorozat keretében megyei vadászati fórumot tartottak, ahol a Marcal forrásvidék vadásztársaságai adtak számot életükről, tevékenységükről. Eredményeiket, gondjaikat ugyancsak megosztották a népes hallgatósággal.

Az eseménynek azzal is megadták a módját a szervezők, hogy fővédnököknek megnyerték Lasztovicza Jenőt, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökét; Vajai Lászlót, a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati főosztályvezetőjét; valamint Major Lászlót, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság igazgatóját.

Pap Gyula vadászkamarai elnök köszöntőjében elmondta, feltett szándékuk, hogy a kamara kiemelt rendezvénysorozatát a megye több pontjára is elvigyék, ezért jöttek el most Sümegre. Az a cél, hogy a vadászok kerüljenek közel a kamarához, egymáshoz. Egy-egy ilyen találkozó jó lehetőséget nyújt arra, hogy megismerjék egymás tevékenységét, erőt merítsenek a másik tapasztalatából. A rendezvények segítik a közösséggé kovácsolódást is.

Nem csak komoly témák szerepeltek a programban, hiszen a résztvevők megtekintették a palota pincéjét, ahol Egly Márk borász segítette az eligazodást a nedűk birodalmában. A palotában három éve nyílt állandó vadászati kiállítás, a megyében ez a második. A tárlatot Tóth Tamás, a Karikástető Vadásztársaság elnöke mutatta be a vendégeknek.

A nap a Kisfaludy étteremben folytatódott, ahol a Marcal forrásvidéki nagyterítékű fácánvadászati lehetőségekről adott átfogó tájékoztatást Tóth Balázs, a Karikástető Vt. vadászmestere. Elmondta, a területen 2002-ben újdonságként kezdték a fácánvadászatokat. Az igények növekedésével a területük is egyre nőtt, ma 2,5 hektáron hatezer fácánnal foglalkoznak, a madarakat csak vadászatra nevelik. A kisebb teríték 150-200 darabos, a nagyobb 500-nál kezdődik – ez az igazi! Csoportjaik hatvan százaléka belföldről érkezett, a többiek külföldiek voltak, idén viszont kiegyenlítődött az arány.

A Czapári Róbert-féle falkavadászatot a tulajdonos halaszthatatlan elfoglaltsága miatt Tóth Tamás mutatta be. Nyugat-európai mintára az 1820-as években honosította meg hazánkban Széchenyi István a falkavadászatot: a lovasok és kutyák különleges együttműködését. Akkor még élő vadra vadásztak, ám az 1860-as évek végén ezt betiltották. A sportjelleg azonban máig megmaradt és ismét virágzásnak indult.

Az eredeti falkavadászat mindig élő vadra ment, ma viszont fektetett nyomra. Ez azt jelenti, hogy az egyik lovas viszi magával a szimatanyagot. Ma Magyarországon egyedül a sümegi Czapári Róbert tart kopófalkát, s rendez falkavadászatokat, egyre nagyobb érdeklődés mellett.

A Marcal forrásvidék vadgazdálkodását Grizbacher József, Sümegi Kinizsi Vt. elnöke mutatta be az érdeklődőknek. Ez egy körülbelül 25-30 ezer hektáros terület ölel fel, ahol megyénkben a Karikástető Vt., a Sümegi Kinizsi Vt., a Fehérkő Sümeg Vt., és az Ötvös Vt. található. A vadásztársaságok baráti közösséget alkotnak.

A terület fő árbevételi lehetőséget gímbika vadászata adja, ez határozza meg a vadásztársaságok létét. Szerencsére a víz elérhetősége miatt a vad egyre inkább megjelenik, megfigyelhető itt a bakonyi és a zalai állomány is. Ezt a trófeákon is tetten tudják érni.

Forrás: Veszprém megyei Vadászkamara