Az elmúlt vadászidényben országszerte közel 800 példányt lőttek ki a vadászok, és szinte évről évre duplázódik a teríték.

Az enyhe tél is kedvez a somogyi aranysakálok terjeszkedésének. Sokkal nagyobb az állatok sűrűsége, mint valaha volt – mondta Lanszki József, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi tanszék főmunkatársa, aki ragadozó-zsákmány kapcsolatok kutatásával foglalkozik. – Mindezt a különlegesen jó alkalmazkodóképességének köszönheti. Ma már az sem riasztja vissza, ha otthonaink közelébe kell jönnie. Bármit megeszik: kisebb rágcsálókat, dögöt, sebzett vadat, vadon termő gyümölcsöt, s bejár a szeméttelepekre is.
– Ez a faj csúcsragadozónak számít a maga területén, és a vadászati szokásai is meglehetősen változatosak – mondta Lanszki József. – Jellemző, hogy magányosan főleg rágcsálókra vadászik, de a téltől függően párban, valamint a növendékek tanítási időszakában az alfapár az előző évben született fiatalokkal egy csoportban is képes zsákmányt elejteni – akár egy birkát is.

Az aranysakál eredeti élőhelyét hódítja vissza, hiszen őshonos faj nálunk, amit a második világháborút követően tűnt csak el. A Dráva menti állomány mintegy húsz éve jelent meg, és gyakran kapcsolódnak hozzá ismeretlensége miatt téves elképzelések.

– Növekszik az elterjedése, elsősorban észak felé terjeszkedik, hiszen a két évesen ivarérett állatok elhagyják a korábbi territóriumaikat – fogalmazott a kutató. – Stabil védőkerítéssel, őrzőkutyákkal azonban lehet ellene védekezni, ráadásul Somogyban egész évben vadászható.

Szakértők a magyarországi aranysakál állományt ezres nagyságrendűre becsülik, amely akár 5000 egyedet is jelenthet.
Vélhetően aranysakálok pusztították el azt a bárányt is, amelyet Mariettapusztán nevelt Varga János. A gazdálkodó nyolcszáz birkát tart, s a ragadozók ellen ma már drótkerítés, villanypásztor és kutya védi a negyvenhektáros területén legelő nyájat. 2010-ben egy hónap alatt 250 bárányt veszített el, s ma is meggyőződése, hogy akkor is aránysakálok okozták a hárommilliós kárát. Azóta a hatékony védelemnek hála, lényegesen kevesebb birka veszett oda. – A látogatók szinte kicsontozták a bárányt – mondta. – S a nyomokból egyértelmű, hogy mi járt itt.

A Sefag Zrt. arról tájékoztatott, hogy a társaság vadászterületein 2010-ben 73, 2011-ben pedig 76 aranysakált ejtettek el. Az elmúlt vadászidényben országszerte közel 800 példányt lőttek ki a vadászok, és szinte évről-évre duplázódik a teríték. A kilőtt aranysakálok több mint 80 százaléka három dél-magyarországi megyéből – Somogy, Baranya, Bács-Kiskun – származik.

Forrás: Sonline