Három év börtön várhat a rapsicokra. "Nem normális helyzet, hogy míg a természetvédelmi őrszolgálat tagja bárkit megállíthat, addig a hivatásos vadász ezt nem teheti".

Mély megrendülést okozott a vadásztársadalomban a baranyai vadászokat ért tragédia – mondta lapunknak Rácz Gábor, a Fővárosi és Pest Megyei Vadászkamara elnöke. A hasonló tragédiák és a rapsicok okozta hatalmas károk megelőzése érdekében egyebek mellett az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara már korábban kezdeményezte, hogy a vadorzás a jelenlegi szabálysértési minősítése helyett önálló bűncselekményként kerüljön be a büntető törvénykönyvbe. Talán idén végre célt érnek.

„Magam is találkoztam már vadorzókkal. Amikor felszólítottuk a két férfit, hogy dobják el sörétes puskáikat, nyúl módjára elszaladtak. Ez így elmondva sem valami pompás élmény, nem hogy átélve, hiszen éles lőfegyver volt náluk” – mondta lapunknak Rácz Gábor. A Fővárosi és Pest Megyei Vadászkamara elnöke szerint a baranyai jágereket ért gyalázatos támadás és gyilkosság is alátámasztja Semjén Zsoltnak, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnökének országgyűlési képviselőként benyújtott javaslatát. A KDNP-s politikus a jelenleg kiszabható büntetések markáns szigorítását indítványozta.

„Ha a parlament rábólint a büntető törvénykönyv módosítására, akkor a rapsickodás a jelenleginél súlyosabb megítélés alá esne, s akár háromesztendős börtönnel sújtható bűncselekménnyé lépne elő” – hangoztatta Rácz Gábor. A tervezet várhatóan még ebben az évben a Ház elé kerül.

Fontos közbevetni, az OMVV a vadásztársaságokat, a kamara az egyéni vadászok érdekeit képviseli, az előbbi az egyesületi törvény, az utóbbi külön jogszabály által létrehozott szervezet.

A szigorítást az elmúlt huszonkét évben egyébként többször kezdeményezte a vadásztársadalom, ám valahogy folyton félresiklott a törekvés, és minden maradt a régiben. Rácz Gábor szerint a visszapattanás oka nem személyhez köthető, egyszerűen a téma nem lépte át a társadalom ingerküszöbét. Pedig a vadorzók egyes becslések szerint kétmilliárd forintos kárt okoznak a nemzetgazdaságnak azzal, hogy a hivatalosan elejtett vadmennyiség fölött tizenöt százalék írható a számlájukra. Ami biztos, az engedéllyel puskázók évente csaknem kétszáznyolcvan-háromszázezer muflont, vaddisznót, őzet és szarvast terítenek le, vagyis a „kerítés mellett járó ellenfeleik” legkevesebb harminc-negyvenötezer nagyvadat zsákmányolnak.

„Szerintem nem normális helyzet, hogy míg a természetvédelmi őrszolgálat tagja vagy a mezőőr bárkit megállíthat és igazoltathat, addig a hivatásos vadász ezt nem teheti meg. Reméljük, ez az állapot is hamarosan előnyére változik” – mondta az elnök. Megtudtuk, általános jelenség, hogy a vadásztársasági tagok igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni a területükön illetékes rendőrséggel, s gyakorta közös erővel próbálják elcsípni a tilosba tévedőket.

„A társaságok jelentős összegeket fizetnek egy-egy területbérletért, teljesen jogos az igényük, hogy nem akarnak olyan alakokkal közösködni, akik csak vinni óhajtanak, de hozni már nem” – hangsúlyozta az elnök. Kiemelte, a vad az államé, aki azt elviszi, végső soron mindannyiunk közös tulajdonát fosztogatja.

„Ma komoly ellentétek feszülnek a jágerek és a természetvédők között, akadnak olyan zöldszervezetek, amelyek kerek-perec betiltanák az általuk csak gyilkos hóbortnak nevezett vadászatot” – mondta lapunknak egy nevének elhallgatását kérő természetvédelmi őr.

Hozzátette, bár számos kollégája berzenkedik az ötlettől, de szerinte hasznos lesz, ha több hivatalos ember járja majd a határt és az erdőket, hiszen a rendőrség már épp eléggé leterhelt, és nem képes elriasztani a vadorzókat.

„Alapvetően egyetértek a szigorítással, mi több, a hároméves büntetést egyenesen kevesellem” – hangoztatta lapunknak Kovács Balázs madarász. A férfi fölhívta a figyelmünket, hogy a vadászok között is sokan és sajnos gyakorta tévednek tilosba.

Kérdés, ezeket az embereket ki és miként fogja lebuktatni?

Egyszerűsödnek a fegyvertartás hazai szabályai
Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el a lőszerekről és a lőfegyverekről szóló törvény módosítását, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közösen kezdeményezett. A jogszabály több könnyítést hoz a vadászoknak és a sportlövőknek. A korábbi tiltást feloldva engedélyezik például a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést. Egyszerűbb lesz az új puska vagy pisztoly vásárlása, ha valakinek már van erre engedélye. Változnak a tárolás szabályai is. A törvény egyes rendelkezései a kihirdetését követő napon, más elemei május elején lépnek hatályba.

Forrás: Magyar Hírlap