Felbecsülhetetlen károkat okoznak az engedély nélküli gyűjtők akik sokszor vandál módszereket alkalmaznak.
Az utóbbi években egyre nagyobb károkat okoznak a szakképesítés nélküli szarvasgombászok. A vidékfejlesztési miniszter ezért 2013-tól életbe lépő rendelete engedélyhez köti a föld alatti gombák gyűjtését. Eszerint csak eredményes képzés és írásbeli engedély megszerzése után kereshető szarvasgomba, a gyűjtőnek pedig ismernie kell a védett föld alatti gombafajokat, a kutyával történő gyűjtés, valamint a forgalmazás és az ellenőrzés szabályait. Ám a triflát szakszerűen keresők szerint a rendkívüli profit miatt a rendelet sem tartja majd vissza a kontárokat.
Több mint tíz esztendeje többek közt azzal a céllal alakult meg a Magyar Szarvasgombász-szövetség, hogy szabályozza a trifla, vagyis a föld alatti gomba gyűjtését. - Franciaországban az erdőtulajdonosok évente adják ki a gyűjtési jogot, amely nemcsak a szarvasgombára vonatkozik, hanem az összes erdei növényre. A pályázat győztesének nevét kitáblázzák, amit a többi gyűjtő tiszteletben tart. Előfordul, hogy egy személy akár ötezer hektárt is kibérel, de megéri, mert aki tudja, hol található e hatalmas területen az az egy-két hektár, ahol szarvasgomba terem, az igen jól megél belőle - fogad az egyik szarvasgombára specializálódott étteremben Gál Gábor szilvásváradi vendéglős.

Hogy ez Magyarországon mennyire megvalósíthatatlan, arra jó példa a Nefag Zrt. Szolnoki erdészetének esete. A cég kezelésében vannak azok a jászsági erdők, amelyek az ország legjobb nyári szarvasgomba, a Tuber aestívum termőhelyei közé tartoznak. - A nagyfokú vandalizmus és természetkárosítás miatt kénytelenek voltunk bekeríteni két erdőtömböt is - mondja Hajnal Imre erdővédelmi és kommunikációs vezető, hozzátéve, korábban örző-védő vállalkozás megbízásával próbálták meggátolni a gomba engedély nélküli gyűjtését, csekély eredményességgel.
Elmondta azt is. a vandálok nem megengedett módon és eszközökkel gyűjtik a gombát. - A társaságunknak felbecsülhetetlen károkat okoznak az engedély nélküli, szakszerűtlen, idényen kívüli gyűjtők.
Az erdőket felkapálják, amivel a gomba mikorrhiza (azaz gyökérkapcsoltsága, ami a gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája) kapcsolatát teszik tönkre. A gereblyézéssel a talaj és a gombafonalak kiszáradását okozzák, amely a gomba kipusztulásához vezet. Emellett több száz kilogramm, milliókat érő gomba kerül ki illegális úton a területekről – vázolja fel a helyzetet Hajnal Imre.

Tarthatatlanná vált a helyzet
A társaságnál félnek, hogy a termőhelyek tönkretételével a szarvasgombavagyon nagymértékben csökkenm, a legrosszabb esetben akár el is tűnhet a Jászságból. A szolnoki erdészet szakképzett gyűjtőket bízott meg, hogy megfelelő módon gyűjtsék, hasznosítsák a szarvasgombavagyont ezekben az erdőkben. Ezenkívül együttműködési megállapodást kötöttek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapi-lánysággal, a jászkiséri polgárőrséggel és a területileg érintett vadásztársaságokkal. Szakmailag is felkészített rendőrök, polgárőrök, vadászok a kerületvezető erdészekkel együtt fokozottan ellenőrzik az erdőket, hogy megvédjék a hatalmas gombavagyont és az értéket termő területet.
Az ügyeskedő gyűjtők máshol is sok kárt okoznak, így a Bükkben is, mivel nem zárják vissza maguk után a termőterületet. A kapával, ásóval gereblyével felszerelkezett kontárok tíz centiméter mélyen kikapálják a talajt, halmokba gyűjtik az avart és a kitermelt földet. A bükki szarvasgombászok elmondják: tapasztalataik szerint az utóbbi három évben szaporodtak meg a gombarapsicok okozta károk, a helyzet mára tarthatatlanná vált.

- A közelmúltban néhány „fej" rájött, mekkora üzlet rejlik a szarvasgombában. Kiképeztek több közepes képességű, úgynevezett  alibikutyát, futószalagon hozzák az állatokat a menhelyekről. Ezeket az ebeket adják oda kvázi rabszolgáiknak, akik legtöbbször nyomorúságos körülmények közt élő romák. Ők csapatostul járják az erdőt, a kutyákat kiéheztetik, s csak akkor adnak nekik enni, ha szarvasgombára bukkannak. Ahol a kutya jelez, szétdúlnak mindent, teljesen tönkretéve a termőterületet, ahol soha többé nem nő újra a gomba - meséli Béta Miklós egri gombász. Az okozott kár felbecsülhetetlen. Az egyszer kimozdított gomba ugyanis nem nő tovább, a borsószem nagyságút azonban nem viszik el, az a vaddisznók csemegéje lesz. - A rendelettel az jár rosszul, aki eddig is rendesen gyűjtötte a szarvasgombát, aki korábban sem tartotta be a szabályokat, azt az új rendelkezések sem tartják vissza a rapsickodástól - véli Bóta Miklós.

Mennyit ér a törvény?
Megkérdeztük a Vidékfejlesztési Minisztériumot, milyen szankciókra, büntetési tételekre számíthat, aki úgy gyűjti a föld alatti gombát, hogy nem végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) képzését, szabálytalan módon és/vagy meg nem engedett eszközzel végzi a gyűjtést, nem egyedi, elektromos azonosítóval ellátott kutyával, kettőnél több ebbel keres gombát, illetve nem vezet naplót a gyűjtésről?
A tárca sajtóosztályának tájékoztatása szerint az erdőtörvény és a szabálysértési törvény rendelkezései szerint a felsorolt esetek mindegyike erdőrendészeti szabálysértésnek minősül, a szankció szabálysértési bírság, amelynek mértékét a szabálysértési törvény határozza meg. Helyszíni bírság esetén 5000-50 000, egyébkent 5000-150 000 forint bírság szabható ki.
Vendéglátóim szerint minden törvény annyit ér, amennyit be tudnak belőle tartatni. A vidékfejlesztési tárca erre is kitér. - Ilyen alapon az összes szabályozás felesleges lenne. Minden szabály betartása többletterhet ró a jogkövetőkre, az elkerülők esetében pedig a többletteher az ellenőrző hatóságukra hárul, amelyek szankciókkal igyekeznek a jogkövető magatartást erősíteni - áll válaszukban.
Hozzáteszik: a rendelkezések betartását elsősorban az erdőtörvényben előírt, az erdőgazdálkodásra, az erdők védelmére vonatkozó szabályok betartásának felügyeletére hivatott erdészeti hatósági szervezet ellenőrzi majd, de jogosult erre a rendőrség és a természetvédelmi őr is, és az előírások betartatásában, ellenőrzésében az erdőgazdálkodók, valamint az általuk megbízott erdészeti szakszemélyzet is közreműködhet, jelzéssel élhet a hatóságok felé.

Olaszországból vásárolják fel a legtöbbet
- A gyűjtőket mindezek, azonban nem érdeklik, őket csak a megélhetés hajtja, ám kizárt hogy tisztában volnának a növény valós értékével. Az átlagár 15-60 000-forint kilogrammonként, de amikor már elfogy az erdőn a szarvasgomba, akár százezret is megadnak egy kilóért, pedig a gomba a fagyasztóban addigra már veszít aromájából - tájékoztat Bóta Miklós. Megfelelő időjárás esetén a Kárpát-medence erdei gazdagon teremnek szarvasgombát, egy jó kutyával egy gombász akár több kilót is összegyűjthet egy nap alatt – fűzi hozzá.
- A begyűjtött gombát továbbadják a felvásárlóknak, akik leginkább Olaszországba értékesítik. A déli ország kereskedői azonban nemcsak a taljánoknak adják el a szarvasgombát, hanem bőven exportálnak Németországba is, ám ekkor már mint olasz terméket árusítják - veti közbe Gál Gábor. Hogy a közvetítőt, s rajtunk meggazdagodó olaszokat kikerüljék, a magyar gyűjtök már keresik a kapcsolatot a német vásárlókkal.
Kénytelenek is, mivel a honi vendéglők közül csak néhány használ az értékes fűszerből, egyrészt mert rendkívül drága, kicsi rá a fizetőképes kereslet, másrészt fogyasztásának kultúrája is kiveszett a köztudatból. Pedig az első világháború előtt széles körben használták, a szocializmus évtizedeinek szakácskönyvei azonban már említést sem tettek a szarvasgombáról, így szinte a nulláról kellett felépíteni használatának kultúráját; Szilvásváradon 15 éve rendezték az első szarvasgomba-bemutatót. Ezzel szemben egy párizsi, csak e gombára szakosodott étterem több tonnát dolgoz fel évente, egy auxerre-i, jobbára szarvasgombás ételeket kínáló vendéglőben pedig hónapokra előre lehet csak helyet foglalni.

FŰSZER. A szarvasgomba fűszer, nincs tápértéke, ám igen aromás, ízletes, különleges. Leginkább készételek ízesítésére használják, bár egyes receptek szerint egészben is fogyasztható. Készítenek belőle fűszerolajat, fűszervajat, pestót is. Keményfa állományú erdőket, azaz jobbára a tölgyeseket kedveli, de érdemes keresni Alföldön is, főleg a Jászság meszes talajú részein.

Forrás: Magyar Nemzet