Júliustól szigorodnak az állattartási szabályok, és jelentősen nő az állatvédelmi bírságok összege, miután több vonatkozó kormányrendelet is módosult.
A sok változás között szerepel az is, hogy a kutyáknál csak a farok kurtítása végezhető el, legfeljebb hétnapos korig. Noha több kutyafajtánál jellegzetesség a formára igazított fül, a jövőben ez tiltott lesz.

– Kicsit sajnálom, mert emiatt megváltozik a kutya karaktere, de elfogadom – közölte Dohóczki Tamás tenyésztő, a Hungária Dobermann Klub elnöke. Mint mondta, a szabályozás világtendencia, a németországi eredetű fajta hazájában már több mint tíz éve tilos a fül kurtítása, és mostanra Ausztriában és a skandináv országokban sincs rá lehetőség. Előbb-utóbb a fajta sztenderd tulajdonságait is módosítják majd, így a tenyésztők is kénytelenek lesznek beállni a sorba.
Gömbakváriumot nem tartunk, ha mégis keresi egy vevő, hamar megérti, hogy rosszat tenne vele az állatnak – mondta Mohácsi Zoltán egy belvárosi kisállat-kereskedésben. Ezentúl ugyanis tilos lesz gerinces állatot kör alapú ketrecben vagy gömbakváriumban tartani. A kör alapú ketrec tilalmát nem érti ugyan, de a boltban egyetlen ilyet sem találtunk.

Furcsállta azt a passzust is, hogy kifejlett gerincesnek legalább 30 literes térre van szüksége, mert szerinte ez túl általános. Egy dzsungáriai törpehörcsögnek elegendő – jegyezte meg –, de egy nyúlnak legalább 250 literes ketrecre van szüksége. Ezért szerinte a szabályozás helyett a kereskedőknek kell felhívniuk a vásárlók figyelmét, melyik állatnak milyen élőhely az ideális.
Jövő januártól a négy hónaposnál idősebb kutyák csak bőr alá beültetett azonosító csippel tarthatók. Egy budapesti kisállatklinika állatorvosának tájékoztatása szerint a csip behelyezése legalább 3500 forintba kerül, de ki kell fizetni a 200 forintos regisztrációs díjat és a vizsgálati költséget is. Emiatt félő, hogy sokan nem végeztetik majd el a beavatkozást. Az állatorvos úgy véli, a szigorítás – beleértve a többi szabályt is – jó irányt jelent, csak nincs, aki ellenőrizze az előírások betartását, és kiszabja a bírságot.
A büntetés összegének jelentős növelése leginkább az állattartó gazdaságokra lehet hatással. Eddig legfeljebb 150 ezer forint lehetett a bírság, amelyet a nagyobb cégek szemrebbenés nélkül kifizettek például az állatok szabálytalan szállítása esetén. Júliustól viszont – többszörös jogsértés esetén – a tízszeresét is fizethetik.

Szorzók szorzója
Több tényállás esetén milliós nagyságrendű lehet az állat-védelmi bírság júliustól.
Tizenötezer forint az állatvédelmi bírság alapösszege, amelyre –?jogsértéstől függően – szorzókat alkalmaznak.
Állatkínzásért, az állat ok nélküli megöléséért, emberre vagy?állatra uszításáért, állatviadal szervezéséért tízszeres a szorzó, vagyis 150 ezer forint a bírság.
Hatszoros a szorzó azaz 90 ezer forintos büntetés jár annak, aki?nem gondoskodott az állat szökésének megakadályozásáról, a biztonságos elhelyezéséről, vagy az állat küllemét sebészeti úton, tiltott módon megváltoztatta.
Bizonyos esetekben, ha például több állatot érint a jogsértés, a?szorzókat össze kell szorozni. Például ha egy vállalat nagy létszámú állattartó telepen helytelen takarmányozással veszélyezteti az állatok egészségét, és mindez az állomány több mint 80 százalékát érinti, akkor a szorzó 90 lesz, a bírság összege pedig 1,35 millió forint.

Házi kedvencek
A kutyák területét és a lánc hosszát is előírják.
Kistestű, 20 kilogrammnál könnyebb kutyát nem lehet 10?négyzetméternél kisebb területen tartani tartósan. Közepes testű (20–40 kilogrammos) ebeknél ez 15, míg nagytestű (40 kilogramnál nehezebb) kutyáknál 20 négyzetmétert jelent.
A kutyák láncának hossza is szabályozott. Kistestű ebeket tilos?4 méternél rövidebb eszközzel tartósan kikötni, közepes méretű kutyáknál 6, nagyoknál 8 méter a határ.
Nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani a kutya-, macska- és görénykölyköket.
A hím sziámi illetve harcoshalakat úgy kell tartani, hogy egymást, tükörképüket ne láthassák. 

Forrás: Metropol