A márciusi havazás megzavarta a varjakat. Több száz egyed visszatért téli szállására, a nyíregyházi Sóstói-erdőbe.
A 370 hektáros fás terület kelet-európai téli varjúszállásnak számít, több tízezer vetési varjú éjszakázik ott a hideg időszakban. Egy részük Lengyelországból, Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból érkezik telente a Sóstói-erdőbe. Negyven éve, 1973-ban a nyíregyházi E-Misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület tagjai találtak egy olyan varjút is, amelyik 1384 kilométerről, az oroszországi Kalinyin megyéből repült a nyírségi téli szállásra. Mindezt a madár lábára helyezett kalinyini gyűrű tanúsította.

Az idén az enyhe február végi, március eleji napokon több madár visszaindult élőhelyére, folyamatosan csökkent a telelő varjak száma. A tél március közepén azonban váratlanul visszatért és a hideg éjszakák, a több napos hóesések az ornitológusok szerint megzavarták a madarakat. Egy részük vissza is repült az erdei szálláshelyre, esténként több száz varjú népesíti be a fák ágait, majd nappal indulnak a környék mezőire, élelmet keresni.
A szakemberek azt mondják, hogy a szatmár-beregi tájegységben költő varjak keresik fel újra a Sóstói-erdőt, és ha majd jön az enyhülés, az igazi tavasz, újra elfoglalják élőhelyüket a folyók menti ártéri erdőkben, ahol fészkelnek.
A vetési varjú Magyarországon 2001 óta védett madár, egyedeinek, tojásainak, sőt fészkeinek is, az eszmei értéke ötvenezer forint. A védettséget azért rendelték el, mert az ezredfordulóra 25 ezerre esett vissza a fekete madarak száma. Azóta viszont ismét nő az állomány, 30-40 ezer közé teszik a hazai vetési varjak számát.

Téli csapatokba verődnek a túzokok
A túzokok is feladták a fészekrakó hely keresését és újra téli csapatokba verődnek, a márciusi tél becsapta őket. A Körös-Maros Nemzeti Park szakemberei kedden egy 176 madárból álló csapatot figyeltek meg a dévaványai pusztán - tájékoztatott Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója.
Tirják László hangsúlyozta: ritkaságnak számít, hogy a fokozottan védett túzok ilyen nagy létszámú, 175 madárból álló téli csapatokba szerveződjön, és a szakmában mindenki számára meglepetésnek számít, hogy ez tavasszal, március utolsó napjaiban történik, a párzás és a fészekrakó hely keresésének időszakában.
A fiatal túzokkakasok és -tyúkok idén is a szokásos időben, kora tavasszal széledtek szét a pusztán, hogy optimális dürgő és fészekrakó helyet keressenek maguknak, a szokatlan márciusi hóesés és a több napon át tartó éjszakai fagyos hideg "óvatosságra intette őket" - magyarázta az igazgató. Hozzátette: ha visszaáll a természet rendje és kitavaszodik, a madarak újra elindulnak párzó és fészekrakó helyet keresni a dévaványai pusztákon.

A túzok fokozottan védett madár, a magyar természetvédelem szimbóluma, a Körös-Maros Nemzeti Park jelképe. Európában Dévaványán található a legnépesebb túzok-élőhely. Sok természetvédelmi szakember és természetet kedvelő keresi fel a dévaványai pusztán működő Réhelyi Látogató Központot, hogy természetes élő környezetben ismerkedjen a ritkaságnak számító madárral.

Forrás: MTI