Egyre több nyugat-európai vadász az olcsóbb régiós versenytársakat választja. A spanyol vadászturisták szinte teljesen eltűntek az országból. A válság előtt nyár közepére már régen lefoglalták a szállásaikat és aláírták a szerződéseket a vadászturisták, most azonban még csak többnyire legfeljebb a tervezgetés időszakában járnak. A Világgazdaság által megkérdezett valamennyi vadászatszervező utazási iroda visszaesésről számolt be. „Alaposan megcsappant a turisták száma. A spanyol vadászok kilencven százaléka eltűnt, úgy tudom, hogy adózási problémák miatt. A német és osztrák vadászból is volt már több, visszaesett a skandináv piac is, javul viszont a szlovák és az orosz piac” – mondta Nagy Zoltán . A Nagyvad Hunting Vadászatszervező Utazási Iroda ügyvezetője szerint Szerbia, Lengyelország és Románia az alacsonyabb áfa miatt olcsóbb áraival elcsábítja tőlünk a vadászokat. Pedig jól fizető turistákról van szó, évente mintegy 25 ezer vadász érkezik Magyarországra, közülük sokan akár 2-3 ezer eurót is költenek egy út alatt. Szarvas és őz esetében a súly, muflonnál a szarvhossz, vaddisznónál pedig az agyarhossz a fizetés alapja.
A NaturExpert Utazási Iroda is úgy tapasztalja, hogy összességében kevesebb a vendég, akik a sok akciós ajánlat miatt csak később hozzák meg a döntést, szinte az őszi vadászidény előtt néhány nappal. A cég főleg az olasz piacra koncentrál, ahonnan a korábbinál kisebb létszámú csoportok érkeznek. Sokan közülük egyszerű, önellátó vadászházban szállnak meg, de van igény a luxus kastélyszállókra is, ahol külön fegyverszobát is biztosítanak számukra. A rendkívül erős versenytársak mellett az is problémát jelent, hogy bár kitűnő a vadállomány minősége, összességében a kilencvenes évek óta több fajnál is csökken az egyedszám. Sokan próbálnak megélni a vadászokból, a hazai mintegy 1200 utazási iroda közül mintegy 100 vállalkozás tevékenykedik a piacon.
A Magyar Turizmus Zrt. szerint ugyanakkor a vadászati szolgáltatások köre folyamatosan bővül, egyre többen érdeklődnek természetfotózás vagy filmezés iránt is a bérvadászat mellett. „A vadászturizmus jelentős nemzetközi bevételt generál, résztvevői általában az átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek” – közölte lapunkkal a turisztikai marketingcég.
A bérvadászok rövid idő alatt sok pénzt költenek, általában 3-5 napig tartózkodnak az adott területen. Úgy látják, hogy más turisztikai termékek (gyógy- és wellness, lovas, bor-gasztro-, kulturális turizmus) bevonásával növelhető lenne az itt eltöltött napok, vendégéjszakák száma, illetve szükséges lenne alternatív programajánlatokat készíteni a családtagok részére, így növelve a beutazó turisták számát. Hazánkban mintegy 1400 vadászterületet tartanak nyilván, melyek nagyrészt vadgazdálkodási rendeltetésűek, de szolgálhatnak különleges célokat, így génmegőrzést, oktatást-kutatást vagy természetvédelmi érdekeket is.
A turisztikai marketingcég a napokban tárgyalt az egyik legnagyobb, vadászokat utaztató amerikai céggel, a Cougar Corporation-nel, a cél egy magyarországi vadászkonferencia megszervezése, valamint Magyarország népszerűsítése a vadászattal foglalkozó amerikai szaklapokban. Amerika remek piac: 16 millió vadász él az USA-ban, ebből 3 millió rendszeresen utazik külföldre vadászni.
Nehezebb behozni a fegyvert
A gödöllői Szent István Egyetem által készített Országos Vadgazdálkodási Adattár 2012-es statisztikái még nem készültek el, de 2011-ben 15,8-ról 18,6 milliárd forintra nőttek a vadászati bevételek. Ugyan a vadászati kiadások is közel 1,5 milliárd forinttal emelkedtek 2011-ben, de az egyenleg így is impozáns 1,4 milliárd forintos nyereséget mutat. Külföldi vendégek 4,5 milliárd forintot hagytak nálunk csak a bérlelövésekért. A külföldiek Somogy, Vas és Veszprém megye tájait kedvelik leginkább.
A Földközi-tenger térségéből főként az apróvadas vadászatokra érkeznek hazánkba, a Benelux-államokból, Skandináviából elsősorban a nagyvadvadászatokra jönnek. A Malév megszűnésével a fegyverbehozatal nehezebbé vált, hiszen a fapados járatokon nem szállítható.
Forrás: VG
