Szomszédaink már öko-szolgáltatótól is rendelhetik az áramot. Az ország 2020-ig 45 %-ra szeretné növelni a megújulók arányát. Herbert Lechner, az Osztrák Energiaügynökség (Österreichische Energieagentur) munkatársa szerint a legfontosabb cél az energiafelhasználás csökkentése. Ugyanakkor szükség van a megújuló energiaforrások elterjesztésére is, melyeknek 2005-ben 21,4% volt az arányuk az ország ellátásában. Ezzel Ausztria negyedik helyezett az Európai Unióban.

A megújuló energia összesen évi 300 PetaJoule-al járul hozzá a termeléshez, a következő megoszlásban:
Bioenergia: 157 PJ
Vízenergia: 131 PJ
Hőszivattyú: 5 PJ
Napkollektor: 3,4 PJ
Szélenergia: 3,3 PJ
Geotermikus: 0,2 PJ
Fotovoltaikus napenergia: 0,04 PJ

A kitűzött célok szerint 2010-ig 25%-ra, 2020-ig pedig 45 %-ra kell növelni a megújulók arányát. Lechner szerint nehéz lesz teljesíteni ezeket a célkitűzéseket, mivel az energiafogyasztás évente 2,5%-al növekszik. Ennek egyik jelentős eleme a közlekedés energiafogyasztásának növekedése, mivel az ország polgárai egyre többet autóznak, egyre nagyobb autókkal. Közben az elektromos áramfogyasztás is növekedik. Emiatt mostanában egyre inkább előtérbe kerül az energiahatékonyság növelése.

A napenergiás fűtési rendszerek, napkollektorok, vízmelegítő rendszerek, biomassza-kazánok előállítása ma már az osztrák ipar egyik húzóágazatát képezi.

Zöldáram

1997-ben a megtermelt áram 70%-a származott megújuló forrásból, a célkitűzés szerint ezen arány 2010-ben már 78,1%, 2020-ban pedig 85% lesz. A 2003-ban elfogadott zöldáram törvény támogatja a kisméretű vízerőműveket, a szélenergiát, a biomasszát, a fotovoltaikus és a geotermikus áramtermelést. Ugyanakkor 2006-ban szűkítették a támogatási lehetőségeket, így most rosszak a feltételek – mondja Stephan Grausam, az Osztrák Biomassza Egyesület (Östrerreichischer Biomasse-Verband) munkatársa. Így 2006 óta nem is épült új szélkerék.

2005-ben 2 670 GWh zöldáramot termeltek Ausztriában. Bonyolult rendszer szabályozza az átvételi árat, amely a termelés módjától is függ. A kisméretű vízierőműben termelt energiáért 3,15 – 15,65 eurocent-et (8-39 Ft.-ot) fizetnek kilowattóránként, a biomassza (fa) elégetéséből származó áram ára 11,3-16,95 eurocent/kWh (28-43 Ft.), míg a szélenergiáé 7,55 eurocent/kWh (19 Ft.).
Összehasonlításként: „a biogázból megtermelt elektromos áram átvételi árait illetően Magyarországon mintegy 9-10 eurocent (26,46 forint) jár egy biogázból megtermelt „zöld” kilowattóráért, míg Horvátországban 16 eurocentet kapnak a termelők, Csehországban pedig 14-15 cent körül jár ugyanez. Szélenergiából betáplált áram esetén a magyar átvételi ár szintén 26,46 forint. A legmagasabb átvételi ára a fotovoltaikusan termelt napenergiának van: 30-46 eurocent (75-116 forint)” – tájékoztatott nemrégiben egy konferencián Dr. Kovács Attila, az első Magyar Biogáz Kft. ügyvezető igazgatója.

Ausztriában az általánosan elterjedt szélerőművek kapacitása 2 MW, de folyamatban van egy 6 MW-os szélkerék építése is.

Választhatnak a fogyasztók

Az osztrák árampiac liberalizációjának nyomán a fogyasztók eldönthetik, hogy mely szolgáltatótól veszik az áramot. Mintegy 9 000 környezettudatos fogyasztó 1999-ben alapított Ökostrom-ot választotta, amely megújuló forrásokból elégíti vásárlói 70 GWh-nyi fogyasztását. A cég által szállított áram 77,5%-ban kisméretű vízerőművekből, 20%-ban szélenergiából, 1,2%-ban napenergiából, továbbá biomasszából és biogázból származik. Ahhoz, hogy használhassa az állam által kibocsátott öko-címkét, a csomagnak legalább 1% napenergiát, és kevesebb, mint 80% vízenergiát kell tartalmaznia. Az áram nem származhat fosszilis, vagy nukleáris erőműből, és a termelő cégnek sem az esetleges anyacége, sem a leányvállalata nem foglalkozhat nukleáris, illetve fosszilis energiával. A fogyasztók többet fizetnek az áramért, mintha hagyományos termelőkkel szerződnének – az árkülönbség havonta egy kávé árát teszi ki.

A zöld szolgáltató 16 szélerőművet, egy kis kapacitású vízierőművet és két fotovoltaikus naperőművet üzemeltet, továbbá résztulajdonosa egy biomassza távhőközpontnak. Az Ökostrom közreműködésével 420 ház tetején helyeztek el áramtermelő napelemet, amely a felesleget a hálózatba táplálja. Az Ökostrom nem csak Ausztriában aktív: a csehországi Protivanov-ban is van egy szélerőmű parkja, a magyarországi Kunszigeten pedig most tervezik a másikat. Ulfert Höhne, a cég vezetője szerint „csak akkor tudunk hosszú távra befektetni az ökoáramba, ha az állam hosszú távú kötelezettségvállalást biztosít az áram átvételi árára.” A megújuló energia egyelőre drágább a hagyományosnál, emiatt jól jön, hogy Csehországban 15 évre garantálják az átvételi árat. A banki finanszírozás időtartama 13-15 év, ennyi idő alatt meg kell térülnie a beruházásnak. A Győr térségében található Kunszigeten 21 szélkereket terveznek felépíteni. Magyarországon van garantált átvételi tarifa – a szélenergia esetében ez 24,75 Ft /KWh, de vannak bizonyos megkötések. Ausztriában sajnos nincsen hosszabb időre garantált átvételi ár.

Ulfert Höhne szerint a bioélelmiszerek osztrák piacához hasonló robbanásszerű növekedés várható az ökoáram területén is. Szerinte „a napenergia nem drága, csak annak látszik. A nukleáris energia teljes költségével összehasonlítva olcsó.” A manapság gyártott, háztetőkre felszerelhető napelemek élettartama legalább 30 év, a gyártók 25 év garanciát adnak rá.

Az Ökostrom az áramszolgáltatás mellett épületek energiatakarékossági modernizációjával is foglalkozik. Ezt olyan konstrukcióban végzik, hogy a cég beruház a háztartás energiatakarékossá varázsolásába, majd a fogyasztók az így elért megtakarításból törlesztik a beruházás értékét a cégnek.

Az elkövetkező öt évben az Ökostrom szeretne a magyar piacon is megjelenni, ha nálunk is megvalósul a teljes liberalizáció.

Napenergia

2006-ban 3 300 000 m2 kollektor-felület termelt melegvizet Ausztriában (1986-ban még csak kb. 300 000 m2, 1996-ban pedig 1 500 000 m2 volt ez az érték). A energiahatékony házak építését az állam is támogatja évente 2,4 milliárd euróval. A szabályozás szerint minden építtetőnek teljesítenie kell egy minimumot az energiahatékonyság terén, és plusz támogatást lehet elnyerni hatékonyabb építkezéssel. Magán- és irodaházak, illetve közintézmények tetején egyaránt látni napkollektorokat. Ma már Ausztria a legnagyobb napkollektor-gyártó és exportőr Európában, 40%-os részesedéssel.

Roger Hackstock, az Osztrák Napkollektor Szövetség (Austria Solar) üzletvezetőjének tájékoztatása szerint Ausztriában folyamatosan növekszik az évente telepített napkollektorok felülete. Egyre fejlődik a technológia; most az a cél, hogy egy, vagy akár két hétig is lehessen tárolni a hőt a rendszerben. A mai napkollektoroknak legalább 25 év az élettartama.

Az ezer lakosra jutó napkollektor-felület szempontjából Ausztria a harmadik a világon, Ciprus és Izrael után. Az Európai Unió 1997-ben kiadott Fehér Könyve szerint hosszú távon az unió összes energiaszükségletének 6%-át lehetne napkollektorokkal fedezni, ami az 1999-ben a Közel-Keletről importált olaj 30%-ának felel meg.

Ausztriában a családi házak egyötödén, mintegy 215 000 házon van vízmelegítésre szolgáló napkollektor. Mintegy 10 000 családi házon és sorházon találhatók vízmelegítésre és fűtésre is szolgáló kombi rendszerek, a társasházak közül pedig 2 000 rendelkezik napkollektorral. Sok turistákat kiszolgáló épület, illetve uszoda vizének melegítését is napenergiával oldják meg.

Az osztrák napkollektor-ipar forgalma évente 400 millió Euró, és 6 500 embernek biztosít megélhetést. A háztartások ilyen irányú fejlesztéseit az állam, a tartományok és sok önkormányzat is támogatja. A támogatásoknak hála tíz év alatt megtérül a beruházás – az állami szerepvállalás nélkül ez 15-20 év lenne. 2002 óta évente megrendezik az igencsak népszerű Napenergia napot. Az Austria Solar egy minőségi tanúsítványt is kibocsát, továbbá képzéseket tart tervezőknek és kivitelezőknek.