Székesfehérváron tartott kibővített ülést a Magyar Vadgazdálkodók Egyesületének elnöksége.
A többségében az állami tulajdonú erdészeti társaságokat és vadfeldolgozással foglalkozó cégeket tömörítő szakmai szervezet a vadgazdálkodók és vadhúsfeldolgozók gazdasági érdekeinek, szakmai céljainak elősegítését, a világhírű magyar vadállomány és vadászati kultúra értékmegőrzését tűzte ki céljául - ismertette Balsay Miklós erdőmérnök, az egyesület elnöke, a VADEX Zrt. korábbi vezérigazgatója.

Az ülésen Korn Ignác, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője a társas vadászatok közötti különbségek megszüntetéséről készített javaslatot ismertette. Kis Balázs, a Vértesi Erdő Zrt. vadászati ágazatvezetője a gépjármű és vadütközések felelősségi körének megváltoztatásáról állított össze tervezetet. Szentléleki Tibor, az Északerdő Zrt. vadászati és idegenforgalmi osztályvezetője a vadkárok megállapításához és értékeléséhez készített javaslatcsomagot. Árva Károly, a Gemenc Zrt. vadászati osztályvezetője pedig az apróvad gazdálkodás helyzetét értékelte.

Dr. Páll Miklós az erdei vadkárokról tartott előadásában arról beszélt, hogy a mai módszerekben többféle eljárás, számtalan felfogás működik, ráadásul a szakértők különböző felkészültségűek, a bírói felfogás pedig nem egységes a hosszan elnyúló perekben. Úgy látja, hogy a vadászati törvény és a végrehajtási rendelet módosításra szorul. Megítélése szerint a vad által okozott kárt nemcsak az erdősítésben, hanem annak befejezéséig kellene megtéríteni. Szükségesnek tartaná a jogszabályok egyszerűsítését, a mintavételek módjának meghatározását. Arra hívta fel a figyelmet, hogy helyes lenne, ha a szakmai megállapításokat csak felkészült, folyamatos továbbképzéseken résztvevő szakértők végeznék. Így elkerülhető lenne a bírósági peres ügyekben az egymással teljesen ellentétes szakértői álláspontok kialakulása.

Az ülésen bejelentették, hogy a vadhúsfeldolgozással és forgalmazással foglalkozó bizottság elnöki tisztét Kisteleki Pétertől, a Vadex Zrt. nyugdíjba vonult vezérigazgatójától hivatali utódja veszi át.
Majoros Gábor a vadhús közétkeztetésben betölthető szerepéről, valamint az Agrárkamara Húsfeldolgozói Szakosztályával való együttműködés fontosságáról beszélt. Fontosnak tartaná, hogy lehetőleg az összes lőtt vad hazánkban kerüljön feldolgozásra, és ne vigyék külföldre szőrben-bőrben.

Dr. Pacs István, az egyesület titkára a Vidékfejlesztési Minisztériummal és az állategészségügyi szervezetekkel való kapcsolatokról számolt be. Kiemelte, hogy a szakmaközi szervezetek jelentős hatásköröket kapnak a minisztériumtól, ez a lehetőség érintheti az egyesületet is. Elmondta azt is, hogy a vadhússal kapcsolatos minősítésben a Kiváló Magyar Termék, illetve a Minősített Magyar Termék elismerés jöhet szóba, azonban mindkettőnek ismétlődően fenntartandó, magas költségigénye van.

Kocsis Mihály elnökségi tag, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyre nagyobb szerepet játszik az MVE tevékenységébe tartozó két fontos ágazat, a vadgazdálkodás és a vadhúsforgalmazás irányításában is. Ezért szerinte feltétlenül szükséges, hogy az egyesület munkájáról tájékoztatást adjanak, az illetékes szakosztályokkal a kapcsolatot felvegyék.

Forrás: ForestPress