Közös játékot hirdetett a Természetvédelmi Világalap (WWF) Magyarország és a Vidékfejlesztési Minisztérium az első vad-világnapon, március 3-án azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az élővilág sokszínűségére, a vadon élő állat- és növényfajok kihalásának veszélyeire és az élővilágot érintő illegális kereskedelemre.

Az ENSZ Közgyűlése tavaly döntött arról, hogy március 3-át - amely 2013-ban a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) elfogadásának 40. születésnapja volt - a vadvilág világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánítja. A világnap célja felhívni a figyelmet azokra az értékekre és javakra, amelyekkel az élővilág hozzájárul az emberiség megélhetéséhez és személyes jólétünkhöz.
A világnap alkalmából meghirdetett CITES-kvíz a http://www.cites.hu/palyazat.html linken érhető el: a március 16-a 24 óráig beérkezett válaszok beküldői között értékes nyereményeket sorsolnak ki - közölte a WWF Magyarország Alapítvány hétfőn az MTI-vel.
Magyarország mintegy 30 éve tagja a CITES-nek: a Vidékfejlesztési Minisztérium a rendőrséggel, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatallal együtt küzd az egyezmény céljainak eléréséért és az illegális kereskedelem megakadályozásáért.

Az ember több ezer állat- és növényfaj sorsát pecsételi meg azok túlzott hasznosításával és pusztításával, köztük olyan jól ismert állatokét, mint az emberszabású majmok, az elefántok, az orrszarvúak, a bálnák, a nagymacskák és a medvék vagy éppen olyan fajokét, amelyekről szinte még alig hallott a világ, mint például az iráni császárszalamandra vagy a madagaszkári királypálma - írta a szervezet.
Az elmúlt években a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének mértéke aggasztó mértékben megnőtt. Az orvvadászok 2012-ben csaknem 22 ezer elefántot mészároltak le, 2013-ban pedig több mint 40 tonna illegális elefántcsontot foglaltak le a hatóságok. 2012-ben csak Dél-Afrikában 668, 2013-ban azonban már 1004 orrszarvú esett az orvvadászat áldozatául. Az elefántcsont-kereskedelem becsült értéke például évi 7 és 10 milliárd dollár között mozog.

Az ember-, a kábítószer- és a fegyverkereskedelem mellett ez lett az egyik legjövedelmezőbb bűncselekmény világszerte, amelyért sokszor ugyanazok a szervezett bűnözői csoportok felelősek. E világméretű folyamatok hatására mára már nemcsak a természetvédelmi szakemberek, hanem a nemzetközi politika legjelentősebb szereplői is a megoldást sürgetve emelték fel hangjukat az élővilág megmentésért - áll a közleményben.

Forrás: MTI