Félreverte a vészharangot a Magyar Kullancsszövetség június 11-ei, a Margitszigeten tartott sajtótájékoztatóján.
A vérszívó rovarok elleni védekezés fontosságára hívták fel a figyelmet, mivel számuk drasztikusan megnőtt, a kullancsok több mint fele kórokozót hordoz, a szúnyogok is egyre több betegséggel fenyegetnek, és az idei időjárás ugyancsak kedvez az élősködőknek.

A szervezet tájékoztatása szerint mérések támasztják alá, hogy az elmúlt öt év alatt csaknem megtízszereződött a kullancsok száma a természetben, és a felmérések szerint több mint 50 százalékuk hordoz valamilyen kórokozót. Az idei helyzetet súlyosbítja, hogy esős májusunk volt, a nyár pedig enyhének, esős napokkal tarkítottnak ígérkezik, ami kedvez a vérszívóknak. Szintén baljós előjel a szerbiai, bosznia-hercegovinai és horvátországi árvíz, amely miatt a térségben a szúnyogpopuláció robbanására lehet számítani, hiszen aligha tudnak kellő figyelmet fordítani a rovarok irtására. A szúnyogok egy része a déli szelek jóvoltából hazánkba is eljuthat.

A sajtótájékoztatón dr. Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a kullancsencephalitis ellen beoltottak aránya európai viszonylatban a veszélyeztetett területeken 80 százalék körüli, míg Magyarországon a 30%-os átoltottságot sem éri el. A szúnyogokkal kapcsolatban figyelmeztetett arra, hogy a kontinensen már megjelent az általuk terjesztett, a világon évi 2,5 milliárd embert megfertőző és félmillió életet követelő malária is. Hazánk több évtizede mentes ettől a kórtól, ám vissza lehet hurcolni. Emlékeztetett: a helyzet az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) is aggasztja, ezért is hívták fel a figyelmet idén az Egészségi Világnapján, április 7-én a vérszívó rovarok által terjesztet betegségekre. A szakember ezek közül több olyat is említett, amelyek még nem jelentenek komoly fenyegetést, ám már „a határon kopogtatnak”, vagy éppen ki is mutatták hazánkban. Ilyen a krími-kongói vérzéses vagy a nyugat-nílusi láz.

Dr. Szilágyi Attila, a Hemo-Vet állatorvosi labor munkatársa előadását a kullancsok által terjesztett Lyme-kór ismertetésével kezdte. Ez ellen kutyák számára már van oltóanyag, és vélhetően pár éven belül a humán vakcinát is sikerül törzskönyvezni. Miután bemutatta a főbb tüneteket, emlékeztetett arra, hogy ezzel a betegséggel a kullancsok csak néhány óra múlva fertőznek, így nagyon fontos, hogy miután hazaértünk a természetből, nézzük át testünket, miként ebünkét is, és mielőbb – szakszerűen – távolítsuk el az élősködőt. A négylábúak esetében ezt nehezíti a bunda, miként a Lyme-kóros esetek nagyjából 50 százalékában jelentkező tünet, a Lyme-folt felfedezését is. A diagnosztikáról szólva elmondta, hogy a legegyszerűbb a kullancs vizsgálatával megállapítani, hogy fertőzött volt-e a Lyme-kórral, és érdemes-e orvoshoz fordulnunk. Ezért fontos, hogy a kiszedett parazitát ne pusztítsuk el, hanem tároljuk a hűtőben a vizsgálatig, amely nem csak laboratóriumi körülmények közt lehetséges: bárki számára hozzáférhető a patikákban kapható gyorsteszt. Lapunk kérdésére Szilágyi doktor elmondta, hogy a tesztek 98 százalékos biztonsággal mutatják ki a kórokozót. Bemutatta a szúnyogok által terjesztett szív- és bőrférgességet is. Mindkettő zoonózis, ám emberben eddig ritkán mutatták ki Magyarországon. Az előbbi a kutyák, macskák esetében sem túl gyakori, a bőrférgességgel azonban évről évre egyre többször találkoznak vele az állatorvosok: a kutyáknál 20-30 százalékos a fertőzöttség. Ezt a vérből mikroszkópos vizsgálattal lehet kimutatni. Öröm az ürömben, hogy az emberi szervezetben ezek az élősködők nem szaporodnak, ám a kutyák akár több évig is lehetnek hordozók, miként a rókák is. A bőrférgesség kapcsán megjegyezte: 2-3 év múlva várható a betegség robbanása az állatok között, ha nem védekezünk kellőképpen. Ez a – rendszerint más élősködők, így kullancsok ellen is hatásos – spot-on, azaz cseppentős szerekkel, bolhanyakörvekkel illetőleg a kutya eledelébe kevert szerrel lehetséges.

Dr. Varga Károly gyermekorvos a kullancsok okozta fertőző betegségekről és a prevenciós lehetőségekről beszélt. Tapasztalata szerint 2012-2013-ban a gyermekek körében 40 százalékkal nőtt a Lyme-kóros betegek száma. Ő szintén felhívta a figyelmet arra, hogy mielőbb el kell távolítani a parazitát, de csakis szakszerű módszerrel. A patikákban kapható kullancseltávolító kanalat javasolja, egyben óva int a különböző hagyományos népi módszerektől. Ezek okozzák a legtöbb gondot, hiszen alkalmazásukkor a kullancs nagy eséllyel visszaköpi a már kiszívott és akkorra kórokozókkal teli vért. Ami a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladást (kullancs-encephalitist) illeti, azt tanácsolja, hogy feltétlenül oltassuk be magunkat és a gyerekeket, mert bár ez a betegség igen ritka, mégis talán a legveszélyesebb a hazai vérszívók által terjesztettek közül.

Utolsó előadóként dr. Kapiller Zoltán állatorvos, a Kullancsszövetség elnöke tartotta meg előadását. Véleménye szerint aki idén nyáron nem védekezik, az komoly veszélyben lesz, aki ellenben megfogadja a szövetség tanácsait, kis túlzással csípésmentes nyárnak nézhet elébe. Tájékoztatása szerint a közelmúltban állatorvosokból álló munkacsoport térképezte fel az országot, és a fertőzött kullancsok 95 százalékában Lyme-kór fertőzöttséget találtak. Állatorvosként azt látja, hogy tavaly többszörösére ugrott az ebekben talált kullancsok száma. Mint fogalmazott, a hazai állatorvosok – köztük a 2800 magánpraxist folytató – mindent megtesznek, hogy a veszélyes betegségek ne terjedjenek el, ám ehhez tudatos védekezésre, nemzeti összefogásra is szükség van. Máskülönben a betegségek robbanására számíthatunk a következő években. A kullancsok aprólékos bemutatásából a többi között megtudhattuk, hogy ezek a rovarok mindenhonnan támadhatnak: a vak kullancsok, amilyen a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) is, a „biológiai radarjukat” használva veszik észre az embert, és a fákról, levelekről eshetnek ránk, míg azok, amelyek látnak – ilyenek a kutyakullancsok (Dermacentor reticulatus) – a fűből, bokrokról kapaszkodhatnak fel ránk. Mint mondja, az invázió fő oka a kutyatulajdonosok felelőtlensége: ha nem védik kedvencüket, az egyébként helyhez kötött élősködők kényelmesen utazhatnak el az ország bármelyik szegletébe, egy nőivarú kullancs pedig több ezer petét rakhat le. A szúnyogokról szólva elmondta: váratlan helyen tenyészhetnek a városok környékén, sőt területükön is: remekül érzik magukat az eldobott és a gumiszerelő műhelyek mellett felhalmozott gumiabroncsokban. Ráadásul ahol ezeket nagy mennyisében tárolják, nyáron locsolni is szokták, hogy elkerüljék az öngyulladást, ami paradicsomi körülményeket teremt számukra.

A komolyabb gondoknak csakis a már említett nemzeti összefogással és prevenciós protokollal lehet elejét venni. Ez utóbbit a Magyar Kullancsszövetség a következő pontokban foglalta össze:

1. védőoltás

2. személyi védelem – hatékony, picaridin hatóanyagot tartalmazó riasztó készítmények alkalmazása

3. szakszerű eltávolítás

4. eltávolított kullancsok Lyme-kór vizsgálata akár gyorsteszttel is

5. kutyáknál pyriprol hatóanyagot tartalmazó cseppek, nyakörvek használata

+1. a humán orvosoknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, és konzultálniuk a tapasztaltabb kollégákkal, állatorvosokkal


További információ a Magyar Kullancsszövetség honlapján, itt.

A szövetség szívesen tart tájékoztató előadásokat, ezzel kapcsolatban dr. Kapiller Zoltán elnökkel lehet egyeztetni. Elérhetőségek – tel.: +36-30/552-1220, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A kullancsok és szúnyogok által terjesztett betegségekkel a Magyar VADÁSZLAP 2014. júliusi számában is olvashat.

Forrás: HuntingPress