A földművelésügyi miniszter várhatóan 2014 novemberében nyújtja be, és decemberben tárgyalhatja az Országgyűlés az Erdőtörvény módosítását.

Figyelemre méltó a célmegjelölésben az igazgatási tapasztalatok mellett az érdekképviseleti igények foganatosítása – fogalmaz a FATÁJ.
A 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról megérett a „felújításra”. Az erdőgazdálkodók évek óta bírálják többek között az adminisztratív terhek miatt, és a szinte teljesíthetetlenül szigorú előírások miatt.
Emlékezetes, hogy a hosszas vajúdás után 2009-ben elfogadott erdőtörvény először csak módosításként indult, majd a törvényalkotók úgy döntöttek, hogy egyszerűbb lesz lebontani a régit és új épületet felhúzni, felhasználva a korábbi elemeit, használható anyagait.

Mostanra újból forduló ponthoz érkezett a hazai erdészeti politika, amiről nem tudni pontosan, hogy hol és kik csinálják, de a szakmai beszélgetésekből kiviláglik, hogy sem az államerdészeti társaságok, sem a magán-erdőgazdálkodók érdekképviselői, de a szakigazgatás munkatársai sem elégedettek a jelenlegi helyzettel. És ekkor nagyon finoman fogalmaztam.
A módosítás indoklásaként ugyan az államerdészetet nem említik, de tudható, hogy törvénymódosításra kerül sor az MFB-re vonatkozó jogszabályt illetően is. Vélhetően az után kerülnek az erdészeti társaságok az FM kebelébe, visszaállítva az 1994 előtti állapotokat.    

Addig persze meg kell teremteni az erdészeti portfolió fogadásának feltételeit: mind szervezeti, mind személyi tekintetben.
De feladatot jelent a döntéshozóknak a NÉBIH irányítás változása, az átszerkesztésből adódó feladatváltozások, horribile dictu a megyei kormányhivataloknál deponált erdészeti igazgatóságok helyzetének megoldása.
A hab a tortán pedig a 2016-ra beígért minisztériumi székhelyváltozás. Ezt az elképzelést nem csak átgondolatlannak, hanem szükségtelennek és rossznak tartják az általunk megkérdezett olyan szakemberek is, akik közvetlenül nem érintettek az ügyben.

Forrás: ForestPress