A nagy – sőt talán a legnagyobb – magyar vadász- és természetfestő tisztelői, barátai évről évre összegyűlnek a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészete területén, a Vadászok Szoborparkjában, hogy megkoszorúzzák mellszobrát.
Idén június 23-án tisztelegtek a művész emléke előtt a panteonban, majd síremlékénél az Anna-laki vadászház mellett.

A három óra után nem sokkal kezdődő, a Vadász Könyvklub Egyesület által szervezett megemlékezésen elsőként Ádám Jenő, a telki Maderspach Emlékszoba gondozója köszöntette az egybegyűlteket. A mellszobor – Farkas Pál alkotása – mellett ezúttal egy portré is helyet kapott, ez dr. Kun Edit munkája, amely az egyetlen Csergezán Pált ábrázoló festmény.

A művész szellemét munkatársunk, Homonnay Zsombor, egykori kollégája idézte meg, aki együtt dolgozott a festővel a Nimródnál töltött évei alatt. Mint mondta, idén június 6-án volt a neves festőművész születésének 90. évfordulója, ám a megemlékezés nem ehhez kötődik. Csergezán minden évben megünnepelte barátaival a névnapját, és ezt a hagyományt viszik tovább minden esztendőben Péter és Pál napja közeledtével. Az egykori pályatárs és barát szólt a művész életútjáról, arról, hogy voltaképp a Nimród volt Csergezán első állandó munkahelye, és művészeti vezetőként Balogh Péter grafikussal összefogva olyan színvonal letéteményeseivé váltak, amelyet a magyar vadászsajtó azóta sem tudott megközelíteni. Homonnay Zsombor azt is megjegyezte, hogy a megemlékezésre szerették volna meghívni a Csergezán Pál Alapítvány képviselőjét is, ám ez gyakorlatilag megszűnt létezni.

A koszorúzás után a megemlékezők autóba ültek, és átgurultak a néhány kilométerre található Anna-laki vadászházhoz. A művész rengeteg időt töltött itt pihenéssel és alkotással, végső nyughelyét is az épülettől pár lépésre, lombok árnyékában találjuk. Az egybegyűltek itt is elhelyeztek egy koszorút. Annak idején a vadászházban rendszeresen látogatták barátai, és az egykorvolt szalonnasütéseket idézték meg most is a koszorúzások után: a tűz mellett falatozva, beszélgetve, fel-felnevetve – vidáman emlékezve.

Csergezán Pál (1924-1996)

Nemzetközileg ismert, elismert természetfestő, képei ma világszerte keresettek. A Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán végzett, mestere Ék Sándor volt. Tan-, gyermek- és vadászkönyvek (Kittenberger Kálmán, Fekete István, Juhász Gyula, Maxim Gorkij műveinek) illusztrálásával szerzett magának nevet; rajzolt diafilmet, dolgozott folyóiratoknál (Nők Lapja, Ország-Világ, Nimród). Kedvenc témája a vad és a ló, a mozgás ábrázolása volt.

Alkotott külföldön – az NSZK-ban, Iránban (a perzsa sah udvarában az uralkodó ménesét festette) –, több országban volt kiállítása (Németországban, Franciaországban, Monacóban, Monte-Carlóban). Külföldi elismertsége akkor meghaladta az itthonit.

A CIC kulturális bizottságának a tagja, a Nimród művészeti vezetője volt, halála után művészeti címek, elismerések kötődnek nevéhez – Csergezán Pál-díj, Csergezán Pál-diploma. Videofilmet Balogh István készített róla.

Emlékműve a Budakeszi Erdészet területén, Anna-lakon látható. Előtte emlékeznek rá tisztelői, a Vadász Könyvklub tagjai nyaranta, Péter-Pálkor. Kilátója 2006-ban a Nagy-Kopaszon épült.

Szobrát 2009-ben állították, mely Farkas Pál alkotása.

További képek itt!

Forrás: HuntingPress