Az Erdészeti Tudományos Intézet kámoni bemutató központjában rendezték azt a kétnapos erdészeti és vadászati igazságügyi szakértői konferenciát, amelyen számos előadás hangzott el a vadkárok különböző aspektusáról.

Nagy Imre annyit fűzött hozzá a korábban elhangzottakhoz, hogy az elmúlt öt évben kilenc balesetes ügye volt, ezek közül kettő halálos, mindkét eset az ő ügye volt, hat súlyos, életveszélyes, illetve maradandó károsodást okozó, egy pedig személyi sérülés nélküli. A legfontosabb, hogy az igazságügyi szakértőt a lehető leggyorsabban, lehetőleg már az első helyszíni szemle alkalmával bevonják. Alapvető, hogy az igazságügyi szakértő mindig pártatlan legyen, és titoktartási kötelezettsége van. Az ügyek egy részének külföldi állampolgár a szereplője, ezért a nagykövetségek illetve az Interpol is bekapcsolódhat az ügybe.

Dr. Páll Miklós Polgári és büntető ügyekben a lefoglalt, vagy vita tárgyát képező vad testrészek értékelése címmel tartott előadást.
A szakember elmondta, hogy 1997 óta dolgozik igazságügyi szakértőként, és mintegy kétszáz ügy van mögötte.
Milyen kérdések merülnek föl a büntető eljárások során?
Általában azt kérik a szakértőtől, hogy mondjon valamilyen értéket.
Néhány alapfogalom: a forgalmi vagy piaci érték az, ami átlagos piaci körülmények között elérhető, amit kapni lehet érte.
Az előszereteti érték az, amit mi magunk gondolunk, ez egyfajta eszmei érték.
Az élő vad értéke: erre a nyomozó hatóság általában orvvadászatkor vagy jogosulatlan vadászatkor kíváncsi. Ez azt jelenti, amit az élő állat képvisel a vadászterületen. A vadászati törvény szerint a vad az állam tulajdonát képezi. Kivételt a zárttéri vadtartás képvisel.
Jogszerű elejtés vagy találás esetén a tulajdonjog átmegy a vadgazdálkodó tulajdonába. A jogszerűtlen elejtés vagy találás esetén nincs tulajdonosváltás.
Élő vad értéket abban az esetben szokott megállapítani, ha a magyar állam sérelmére követték el a cselekményt, vagyis orvvadászat történt.
Egyéb esetben a forgalmi értéket alkalmaz.
A kilövési érték: ezeket az árjegyzékek tartalmazzák. Tehát a kilövési érték nem azonos az élő vad értékével, forgalmi érték.
Ezt a piac szabályozza. Trófeás vadnál általában a trófeától függ. A kilövési érték a trófea értékét is általában – Magyarországon – magában foglalja.
Egyéb tárgyak értéke: bőr, kitömött testrész stb. Ez forgalmi érték, nem az, amit az elejtő gondol a trófeájáról. Számára emléktárgy, előszereteti értéke van.
A trófeák forgalmi értékének a becslése: a trófea a kilövési értéknek legalább a tíz százalékáért kapható meg, de általában egyedi megállapodás tárgyát képezi.
A húsérték általában nem része a kilövési értéknek. De, ha a megállapodás másként szól, akkor a hús is bennfoglaltatik a kilövési értékben.

Vajon ki a károsult az orvvadászat vagy gépjármű ütközés esetén?
A kár a polgári törvénykönyv szerint a vagyonban beállott értékcsökkenés. Ezt lehet kártérítésnél számításba venni. De az élő vad nem a vadgazdálkodó tulajdona, tehát őt nem érhette kár, mert a vagyonában nem következett be csökkenés. A vadgazdálkodó akkor is hozzájut a vadgazdálkodási/kilövési tervében előírt vadhoz, haszonhoz, ha az orvvadász vagy a gépjármű csökkenti a vadállományt.
Számításba kell még venni a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
A szakértőtől megkérdezik az eljárás során, hogy elejtésből vagy elhullásból származik a trófea. Ezt nagyon nehéz megállapítani, ha nincs golyó ütötte nyom.
Gyakran kérdezik azt is, hogy mikor ejtették el a trófeás vadat. Ezt sem lehet egzakt módon megállapítani.
Előfordulhat az is, hogy behoznak külföldről olyan trófeát, amelyen nincs trófeabírálati jelzés. Sajnos előfordul, hogy trófeabírálati jelzés ellenére sem sikerült az elejtő személyét kideríteni.

Forrás: ForestPress