Immár 24. alkalommal rendezte meg a Békés megyei Vadászszövetség és az Országos Magyar Vadászkamara Békés megyei területi szervezete a Békés Megyei Vadásznapot. A helyszínt ezúttal Mezőberény város önkormányzata és a Mezőberény Vadásztársaság biztosította, mégpedig a Városi Ligetben. A szeptember 6-ai rendezvényen gazdag programmal várták az érdeklődőket, akik szép számban, több ezren voltak kíváncsiak a vadászok tevékenységére. A kulturális programok mellett kézműves kismesterség-bemutató és vásár, játszóház kínált kellemes kikapcsolódást, s a vadhúsfőző versenyre főzött ételek is hamar elfogytak.
A 25 éve várossá nyilvánított Mezőberény polgármestere, Siklósi István köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a város életében fontosak az ilyen nagy tömegeket vonzó szakmai események, mivel itt lehetőség nyílik a kapcsolatteremtésre, a város bemutatkozására. A gazdag programok mindemellett kikapcsolódást nyújtanak a vadászoknak, és a vadászat iránt érdeklődő emberek számára is.
A Békés megyei vadgazdálkodást Gajda Róbert kormánymegbízott a számok tükrében értékelte. A magyar nemzet számára a vadászat az egyik leggazdagabb hagyományokkal rendelkező foglalkozás. A vadászati kultúránk gyökereit a solymászat és az íjászat adja. A honfoglalást követő évezredben, de főként az elmúlt évszázadokban a germán vadászati kultúrával gazdagodott, azzal együtt fejlődött napjainkig, hangsúlyozta a kormánymegbízott.
A magyar vadászat egyet jelent a természet szeretetével, a vad tiszteletével és a magas színvonalú vadgazdálkodással. Jelen vadászati rendszerünk ezen értékek megtartását lehetővé teszi. A magyar vadászok többsége gyermekkortól ismerkedett a vadászat hagyományaival, módszereivel, eszközeivel. A vadászat nem csak sport vagy életforma, hanem aktív társasági élet is. Az idei évben megrendezett Békés Megyei Vadásznapon is azokat a vadászati hagyományainkat és vadgazdálkodási eredményeinket ünnepeljük, amelyek a társasági életünket, társadalmi szerepünket fémjelzik.
Békés megye vadállományára elsősorban az apróvad a jellemző, így kiváló a fácán, a mezei nyúl, míg a nagyvadfajok közül az őz és a dám állománya. E vadfajaink és a vadgazdálkodásunk színvonalára méltán lehetünk büszkék, mely a Békés megyei vadászatra jogosultak és az alkalmazásukban lévő hivatásos vadászok munkáját dicséri, mondta Gajda Róbert, majd hangsúlyozta, hogy a megye vadgazdálkodási eredményei a többi apróvadas megye viszonylatában is jók. Az országos apróvad állomány egyötöde a megyében található, ennek köszönhetően a terítékek is gazdagok. Az őz létszáma általánosan magas, az agancs minősége kiváló. A dám, főként Gyula körzetében, jó minőségű állományt alkot, ez jellegzetesen rövid agancsszárú, erős lapátú bikák élőhelye. Békés megye főbb vadfajainak tavaszi állománya idén is gazdag volt. Gímszarvasból 301, dámból 3812, őzből csaknem 40 ezer, vaddisznóból 945, mezei nyúlból 92 ezer, fácánból 93 ezer, míg fogolyból 1700 darabot számoltak, ami jelentősen meghaladta a tavalyi vadállományt.
Az elmúlt években valamennyi megyei vadfaj állománya növekedett, jelentette ki a kormánymegbízott. Mindez annak köszönhető, hogy a nagyvad esetében minőségi gazdálkodást végeznek a vadászok, míg az apróvad esetében megfelelő ragadozógazdálkodás, illetve apróvadnevelés folyik. A megyében éves szinten mintegy 180 ezer előnevelt fácánt, és 2200 foglyot helyeztek ki. A vadgazdálkodási feladatokat 186 hivatásos vadász teljes munkaidőben látja el. A nagyvadállomány minőségét a vadászati hatóság által elvégzett trófeabírálat eredményei igazolják. Az érmes minősítésű trófeák száma országos viszonylatban Békés megyében a legtöbb. Az elmúlt évek, és különösen a 2014. évi vadgazdálkodás eredményeinek köszönhetően a külföldi vendégvadászok száma évről évre nő. Tavaly csaknem 1500 vendégvadász vett részt a megyében elsősorban őzbak és mezei nyúl vadászatokon. Az elmúlt év árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot, amely szinte teljes egészében a vadgazdálkodási költségek fedezetéül szolgált, mondta végezetül Gajda Róbert.
Hrabovszky János, az OMVK Békés megyei területi szervezetének, és a megyei vadászszövetség elnöke az érdekképviseleti munka sokrétűségét ismertette. Kiemelte, hogy a vadászhölgyek számára megalakították a Diana Vadászklubot. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára arról beszélt, hogy várhatóan jövőre tárgyalja az országgyűlés az új vadászati törvénytervezetet, amelyet a természetvédelmi és az erdészeti törvénnyel együtt vitatnak meg és fogadnak el a képviselők. Az OMVK összegyűjtötte a vadászok és vadásztársaságok véleményét, és az állásfoglalásukat eljuttatták a szakminisztériumnak.
A vadásznap egyik kiemelkedő pontja volt, amikor 40 új vadász tett fogadalmat. A nagyközönség örömmel fogadta a Magyar Solymász Egyesület bemutatóját, s ezen a napon tartották meg a koronglövő-bajnokság megyei döntőjét is.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
