A megyeelnök egy másik javaslata szerint – amelyet az Egy Párizsban megkötendő világszintű éghajlatügyi megállapodás felé című véleménytervezethez nyújtott be – az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a megújuló és újrahasznosítható energiaforrások széles körű használatával is lehet fokozni.
A dokumentum azt szorgalmazza, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 2 Celsius-fokot, ami egyébként világszintű törekvés.

A szakbizottsági ülésen a megyeelnök hozzászólt a Hozzájárulás az EU madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvének célravezetőségi vizsgálatához című munkadokumentum kapcsán (a megfelelő nyelv kiválasztásával elolvasható a következő linken: http://cor.europa.eu/hu/activities/opinions/pages/opinion-factsheet.aspx?OpinionNumber=CDR%202624/2015), amely egy, a témában készülő jelentéshez írt a szocialisták frakciójának luxemburgi tagja, Roby Biwer. Borboly Csaba megemlítette, hogy Hargita Megye Tanácsa jelentést készített a megyében előfordult vadkárok és medvetámadások ügyében, és elmondta, hogy az itteni emberek együtt élnek ezekkel az állatokkal, az együttélésnek azonban vannak árnyoldalai, hiszen gyakran az életterek fedik egymást, konfliktusokat eredményezve.

– Hargita megyében érezhetően fokozódik a konfliktus a medvék a lakosság között, a vadkárok száma is megtöbbszöröződött az elmúlt időszakban, a medvék élelemkeresési útjaik során gyakran merészkednek lakott övezetbe, és nemcsak anyagi károkat okoznak, hanem egyre nagyobb veszélyt jelentenek az emberekre is. A vadkárok száma mellett az emberéletet veszélyeztető támadások száma is növekedett, 2014-ben 15 alkalommal támadt medve emberre, és az idei évben is volt már négy eset, pedig még meg sem kezdődött a betakarítás időszaka, amikor a leggyakoribbak a támadások – vázolta a helyzetet Borboly Csaba. Ismertette a medvepopuláció romániai adatait: a hivatalos adatok szerint az európai medveállomány 40%-a Romániában található, a brassói egyetem kutatása szerint 2013-ban közel 6200 medve élt Romániában. Ezek ismeretében olyan sürgős intézkedésekre van szükség, amelyek megoldják a közbiztonság kérdését, szem előtt tartva természetesen a medvék ökológiai jellemzőit, hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. Kifejtette, hogy a Natura2000 környezetvédelmi területek kijelölése során figyelembe kell venni a terület medvepopulációjának eltartó képességét, hiszen azok a medvék, amelyek rendszeresen bevándorolnak a lakott területekre, gyakorlatilag kiszorultak az erdei élettérből, ami azt feltételezi, hogy annak a területnek a medveeltartó képessége csökkent, ezért javasolt ezen egyedek áthelyezése.

– A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia nem veszi figyelembe azt, hogy bizonyos védett állatok nagy veszélyt jelentenek az emberi életre. A fentiek értelmében javasolom a medvepopuláció valamilyen szintű szétosztását, elszállítását más hasonló adottságokkal rendelkező élőhelyekre, illetve egy saját kezdeményezésű jelentés kidolgozását a probléma lehetséges megoldásait illetően. Fontos, hogy a Hozzájárulás az EU madárvédelmi és élőhelyvédelmi irányelvének célravezetőségi vizsgálatához című saját kezdeményezésű véleménytervezet kitérjen erre a problémakörre, és vizsgálja külön-külön a régiók problémáit – jelentette ki Borboly Csaba.

Forrás: Hargitamegye.ro