Feldúlták az állatok a kukoricását, vagy haszonbérletbe venne vadászterületet?

A készülő új vadászati törvény jóval többeket érint, mint a vadászok néhány ezres közössége. A bírságok félelmetesen megnőnek. Az országot ötvenöt vadgazdálkodási körzetre osztják. Hivatásos vadászból kevesebb kell majd, de a körzetek élére miniszteri kinevezett tájegységi fővadászok kerülnek, akiknek az állam minden szükséges felszerelést megvesz a terepjárótól az új formaruháig, de szinte teljesíthetetlen feladatcsomagot tesz a nyakukba. A reform az első pár évben 1,4 milliárd forint mínuszt fog jelenteni a költségvetésnek.
A szokottnál is szebb lehetett az idei országos vadásznap Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke számára. A célegyenes közelébe érkezett régi nagy tervről, az új vadászati törvényről beszélhetett, és nem is akármit mondott. A törvény a legszélesebb egyeztetéssel és konszenzussal, a leginkább szakmai alapokra helyezve született, és olyan minőségű lesz, hogy nemcsak a vadászat történetében, hanem a magyar jogtörténetben is kiemelt helyet kaphat – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes az MTI beszámolója szerint. Ekkor, szeptember 12-én Szécsényben ígérte meg, hogy hamarosan nyilvánosságra hozzák a tervezetet, és így is történt. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szeptember 21-én közzétette a dokumentumot a kormány honlapján.

XIX. századi viszonyok, végre
Hogy lehetett azért egy kis kapkodás, az nem kizárt, a hatásvizsgálati lap például azt ígéri, hogy a
„A XIX. századi viszonyokhoz alkalmazkodó, minőségi vadgazdálkodás javítja az ország nemzetközi megítélését, valamint hozzájárul hazánk vadászati nagyhatalmi megítélésének megtartásához."
Az új vadászati törvény – bár sokan erre számítottak - nem vadonatúj törvény, mint pár éve az új Btk. vagy a Ptk. volt, hanem a meglévő törvénynek egy elég terjedelmes módosítása. A 28 oldalas tervezethez részletes indoklás nem tartozik, csak egy szűk másfél oldalas „magyarázó szöveget” mellékeltek.
A terület újraszabályozásán régóta dolgoznak már. Az új vadászati törvény előkészítése volt az egyik feladata annak a külsős ügyvédi irodának, a Sárhegyi és Társainak, amely 2014. december 15. óta  havi 600 ezer plusz áfáért dolgozik az FM megbízásából, de a tárca munkacsoportot is alakított a feladatra, benne az érintetteket tömörítő szervezetek képviselőivel.
Tavasz végén, nyáron már volt egy nagy egyeztetési kör, amikor még nem a törvénytervezetet magát, hanem a koncepcióját bocsátották társadalmi vitára. A Földművelésügyi Minisztérium most szeptember 30-ig adott időt arra, hogy aki akar még, véleményt küldjön a tervezetről. A javaslat a tervek szerint ősszel a parlament elé kerül, és még idén szavaznak is róla. A törvény több lépcsőben lépne hatályba 2016. január 1-jétől kezdődően, az utolsó részeire 2017. március 1-jéig kellene majd várni.

55 terepjáró, 55 távcső, 55 maroklőfegyver
Az egyik nagy újítás, hogy lesznek majd tájegységi fővadászok, akik az országban kialakított 55 vadgazdálkodási körzet élén állnak majd. A tárca magyarázata szerint a vadgazdálkodás tájegységekre bontása azért jó, mert így az egyes vadásztársaságokon túlterjeszkedő problémákat a keletkezési helyükön, de mégis rendszerben lehet majd kezelni. A fővadászokat a tervezet szerint a miniszter nevezné ki, és az övé is lenne a szakmai irányítás. Tájegységi fővadász az lehet majd, akinek felsőfokú szakirányú végzettsége és legalább 5 éves szakmai gyakorlata van.
A hatásvizsgálat szerint az új vadászati törvény „költségvetési egyenlegrontó hatása” 2018 végéig minimum 1,41, maximum 1,55 milliárd forint lesz. Elég sokat terveznek költeni a „tájegységi vadgazdálkodási személyzetre”. Ilyen kiadásokkal kalkulálnak például:
55 szolgálati terepjáró, darabja 5 millióért (275 millió)
55 kereső távcső, darabja 220 ezerért (11 millió)
55 éjjellátó távcső, darabja 300 ezerért (16,5 millió)
55 golyós fegyver, darabja 450 ezerért (24,75 millió)
55 maroklőfegyver, darabja 100 ezerért (5,5 millió)
55 technikai felszerelés csomag: laptop, gps, mobiltelefon, darabja 400 ezerért (22 millió)
55 formaruházat, 290 ezer forint (1,95 millió)
55-ször bruttó munkabérköltség, 5,88 millió évente (összesen 323,4 millió, a havi fizetés bruttó 490 ezer forint)
55-ször autófenntartási költség (üzemanyag és szerviz), 2 millió évente (összesen 110 millió)
55-ször működési költség (irodabérlet, rezsi, egyéb költség), 1,56 millió évente (összesen 85,8 millió)
55-ször éves ruhaköltség, 80 ezer (4,4 millió)

Magasabb fokú szakmaiság
A minisztérium a kiadásokkal kapcsolatban optimista, a hatásvizsgálati lapon azt írják: „a tájegységi fővadászi rendszer megnöveli a költségvetés kiadás oldalát a bevezetés és a működés első szakaszában, de a későbbiekben az ágazat az ezzel kapcsolatos plusz költségeket várhatóan tudja fedezni, ugyanis a jelenleginél magasabb fokú szakmaiság várhatóan többletbevételeket eredményez az ágazatnak és ezáltal az államnak”.
A tájegységi fővadászoknak a felszerelés miatt nem kell tehát aggódniuk, de az életük nem lesz könnyű. A poszthoz elképesztően hosszú, összesen húsz tételből álló feladatlistát rendel a törvény. A tájegységi fővadásznak például vadgazdálkodási ütemterveket kell készítenie, kapcsolatot kell tartania mindenkivel az önkormányzatoktól kezdve az érdekképviseleteken át a hatóságokig, segítenie kell a vadkárfelmérésben. És ez még csak három feladat a húszból. Az elképzelést többen is amiatt kritizálják, hogy egyetlen ember, legyen bármilyen jó is a felszerelése, ennyi feladattal egyedül nem bír el.
„A koncepció a tájegységi fővadász vonatkozásában annyi feladatot tartalmaz, amelyeket 4-6-8-10 vadgazdálkodási egység vonatkozásában (az anyagból nem derül ki, hogy mennyi) egy személy nem tud ellátni, hacsak emberfeletti képességekkel nem rendelkezik" – írta például korábban, még a koncepcióhoz írt észrevételeiben a Magyar Vadgazdálkodási Szakértők Országos Egyesülete. Egy tájegységben akár több tucat vadgazdálkodási egység is lehet. Itt a térképen jól látszik, mekkora területekről is van szó.

Hivatásos vadász nem kell majd annyi
Ha a tervezetet elfogadja a parlament, hivatásos vadászból viszont kevesebbre lesz szükség, mint most. Ma 3000 hektáronként kötelező hivatásos vadászt alkalmazni, és bár a korábbi változathoz képest finomodott a terv, az új törvény már csak 4000 hektáronként követelne meg hivatásos vadászt.
A hatásvizsgálati lap szerint egyébként ma Magyarországon 3600 hivatásos vadász él. A sportvadászok 60 ezren vannak.

Vadászterületet bérelne? Könnyebb lesz
Az új törvénnyel abból a szempontból jól járnak majd az agrárvállalkozások, hogy sokkal könnyebben válhatnak majd vadászati jog haszonbérlőjévé, mint eddig. A hatályos törvényben ennek az volt a feltétele, hogy az adott vállalkozás a szóban forgó vadászterület legalább 25 százalékát művelje.

Most behoznák ide a törvényszövegbe, hogy az is elég, ha az agrárvállalkozás legalább 500 hektárját műveli a területnek. Ez nagy könnyítés, hiszen mondjuk egy 10 ezer hektáros vadászterületnél most még 2500 hektár művelése kell a haszonbérlővé válás lehetőségéhez, de az új törvény ennek az ötödével is beérné. Minél nagyobb egy vadászterület, az új szabály logikája szerint annál egyszerűbb lesz a haszonbérlőjévé válni.
Nem lesz sima út a kukoricásba
A vadkárral kapcsolatos szabályokat fontos pontokon írná át az új törvény. Először is a gazdák a mostaninál nagyobb veszteséget lennének kénytelenek lenyelni, ha mondjuk vaddisznók pusztítják a termést a földjükön vagy a csemetekertben. Eddig az okozott kár 5 százalékára mondta azt a törvény, hogy az nem számít vadkárnak, a vadásztársaság csak az efölötti kárt köteles megtéríteni a gazdának. Az új tervezet az 5 helyett 10 százalékban húzná meg ezt a határt.
A gazdáknak és a vadászoknak sokkal jobban együtt kell majd működniük a vadkárelhárításban, és tisztábban rögzítik a szabályok, kinek mi a dolga.
A vadásztársaságoknak például kellene majd elterelő etetést végezniük a károk megelőzése érdekében, a gazdáknak pedig muszáj lesz majd hagyniuk egy ötméteres sávot az erdő szélénél, ahol ha termesztenek is valamit, az elég alacsony ahhoz, hogy a vadász észrevegye benne az erdőből a földek felé tartó állatot. Így a vadászoknak esélyük lesz kilőni mondjuk a vaddisznót, mielőtt még beérne a kukoricásba.

Nem viccelnek a bírsággal
Az új vadászati törvény nagyon komolyan szigorítana mind a vadgazdálkodási, mind a vadvédelmi bírságon. Ötszörös, tízszeres emelkedésekről van szó, amit most 10 ezertől 100 ezer forintig lehet büntetni, ott 50 ezer és 1 millió lesz az új alsó és felső határ, ahol 2 millió forint volt a plafon, ott 5 millió lesz. Azt a vadászt például, aki a vadat szándékosan kínozza, most maximum 200 ezer forintos bírság fenyegeti, az új törvény alapján viszont akár 1 millió forintot is bukhat.
Újdonság lesz, hogy szankcióval fenyegetnék majd azokat a vadásztársaságokat, amelyeknél túl gyakran lőnek le olyan trófeás nagyvadat, amilyet a szakmai szabályok szerint nem lenne szabad. Az ilyen állatok ismétlődő „szakszerűtlen hasznosítása”, vagyis kilövése miatt bírságot lehet kiszabni.

Terápiás kutyára se lőjön
A vadászoknak a törvény szerint joguk van arra, hogy elejtsék a vadat űző kutyát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, és ha a kutya tulajdonosának „felderítésére nincs közvetlen lehetőség”. Időről időre van is egy-egy kisebb botrány ilyen esetekből, a kutya halálával végződő erdei sétáltatásokból.
A főszabály marad a régi, de bevezetnének egy – valószínűleg a gyakorlatban nem túl sokszor érvénybe lépő – szigorítást. A mostani törvény csak a felismerhető jellel ellátott vadászkutyáknak és vakvezető kutyáknak biztosít extra védelmet, őket nem szabad lelőni. Az új tervezet melléjük venné a mentő-, jelző-, rokkantsegítő és terápiás kutyákat is.

Jönnek majd a nagytőkések
A hatásvizsgálati lap szerint az egyik reménység, amit az új vadászati törvényhez a minisztérium fűz, az a fontos emberek bevonzása. Azzal kalkulálnak, hogy „a megnövekvő bérvadászati lehetőségek közvetett hatása lehet olyan nagytőkés, potenciális befektető csoportok megjelenése a vadászat vonzáskörében, akik az ország komoly nemzetgazdasági vagy stratégiai jelentőségű ügyeihez is kapcsolhatók".

Forrás: Index