A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vadászkamara, az Észak-magyarországi Vadászszövetséggel közösen október hónapban, - a szervezetek támogatásával, de főként a résztvevők finanszírozásában - szakmai tanulmányutat szervezett.
A kiránduláson a két szervezet vezetői, bizottsági elnökei és tagjai vettek részt.

A tanulmányút célállomása a nyírségi terület volt, azzal az elsődleges céllal, hogy betekintést nyerhessünk a térség vadgazdálkodási és vadászati kulturális értékeit bemutató helyszínekre és szervezetekhez.

Első állomásunk Vásárosnamény volt, ahol Kiss B. Zoltán, sokunk barátjának vadászkiállítását csodálhatta meg lelkes csapatunk. A kiállítás egy csodálatos, vadászszívet melengető hotel felső szintjén található, ahol mesteri módon elkészített diorámák és a hozzájuk kötődő hangeffektek fogadtak bennünket, melyet maga az elejtő világjáró vadász mutatott be és színesített történeteivel. Felemelő érzés volt látni, hogy útjai során igen nagy hangsúlyt fektet magyarságának bemutatására, és emlékhelyek létrehozására. Elmondása szerint igyekszik vadászútjain minden helyszínen legalább egy kis magyar zászlót, vagy emléktáblát hagyni, ezzel is öregbítve a magyar vadászok világban eddig is elismert, méltó hírnevét. Nagyon örvendetes volt az is, hogy a vadászat mellett a filmezés is nagy szerelme, így a legtöbb vadászata filmen is megörökítésre került, melyekből egy-két kockát mi is megtekintettünk. A kiállításon a világ valamennyi kontinenséről megcsodálhattunk trófeákat, a teljesség igénye nélkül például afrikai (oroszlán, zebra, elefánt, törpeantillopok…), ázsiai (marco polo, tien-san argali…), és kanadai (grizzly medve, jávorszarvas, farkas,…) vadakat. Szívének azonban mégis a hazai vadak a legkedvesebbjei, közülük is a gím és dámszarvasok.

A színpompás kiállítás megtekintése után egy igazi vadászfogásokat felvonultató ínycsiklandozó ebédben volt részünk a hotel éttermében. A gőzölgő dámvadragu leves vagy a szarvas sült házi burgonya pogácsával mindenki tetszését elnyerte. Az ebéd alatt és utána a szatmári szilvapálinka történetével ismerkedtünk meg, és ezt követően kóstolásra is került sor.

Utunkat tovább folytattuk a nyírtasson található Nyírtalléros Látvány Pálinkafőzdébe, ahol tárlatvezetés és kóstoló keretében ismerkedhettünk meg a nyírségi pálinka készítés fortélyaival.

A nap végéhez közeledve érkeztünk meg szálláshelyünkre, Napkorra, a napkori Erdőgazdálkodók Erdei Iskolájához, ahol a tulajdonos-vezető Támba Miklós fogadott minket kitűnő italokkal és nagyon finom körömpörkölttel. Ez kitűnő alapot biztosított az est további részéhez, az önfeledt beszélgetésekhez és kikapcsolódáshoz. Az est során tábortűz melletti beszélgetésekkel, szalonnasütéssel sikerült még tovább kovácsolni a köztünk lévő szoros barátságokat mindannyiunk nagy örömére, leküzdve a fáradtságunk minden jelét.

A kirándulás második napi programjának első felében gyakorlati ismeretinket bővíthettünk a napkori vadászati területen, ahol először egy fácánnevelőt látogattunk meg a szállásunk szomszédságában. Itt szebbnél szebb amerikai és kínai fácánokban gyönyörködhettünk és figyelhettünk meg a fácánnevelés modern megoldásait.

Ezt követően egy tőkésréce nevelő és vadászati helyre utaztunk át, ahol vendéglátónknak köszönhetően egy erre kialakított mezőn csak a mi tiszteletünkre és szórakoztatásukra engedtek el a szomszédos területről mintegy 2000 db récét a résztvevők legnagyobb örömére. Öröm volt nézni, ahogy mindenki, szinte gyermeki kíváncsisággal és vadászizgalommal, fegyver nélkül, de igazi vadászhelyzetet szimulálva várta és ,,hozta terítékre’’ elméletben vagy fényképezőgéppel a csodálatosan repülő madarakat.

A gyakorlati ismeretek harmadik állomása a talán sokunk által leginkább várt vaddisznós kert megtekintése volt. Itt lehetőségünk volt bepillantást nyerni a legtöbb magyar vadász kedvenc vadjának, a vaddisznónak kerti körülmények között történő nevelésére, illetve az ezzel való gazdálkodásra. Magyar vadászembernek szokatlan módon túránk során az állatok nemhogy félelmet nem mutattak, de egyenesen közeledtek a beszéd irányába. Ennek köszönhetően szokatlan látvány volt testközelből, 1-2 méterről, csak egy kerítés által elválasztva, szemlélni a mintegy 55-60 db 3-4 éves vaddisznó kant. Mint megtudtuk, a nevelés lényégében több alkertben, úgynevezett kanöregítőben történik, melyek közvetlenül a központi nagy vadaskert mellett találhatóak körkörösen elhelyezve. Itt nevelik külön a kanokat 4-5 éves korukig, utána pedig a központi kertbe engedve történik a vadászatuk. Támba úr elmondása szerint erre, a sokak által nem kedvelt vadászati módra továbbra is nagyon komoly külföldi igény mutatkozik, így lényegében ez indokolja és magyarázza továbbra is a vadaskertek létjogosultságát. Mindenesetre nagyon látványos és szép emlékekkel gazdagodhattunk itt is.

A hosszú sétánkat ezután egy fenséges, vadászemberhez méltó ebéd követte, melyben fácánleves, vadragu és nyírségi almás, csokoládé öntetes palacsinta kényeztetett minket.

A fejedelmi lakomát követően a szakmai út zárásaként Dr. Szendrei László egyetemi docens, a Debreceni Egyetem oktatója, és egyben a Nyírerdő Zrt. vadászati szakreferense mutatta be részletekbe menően az erdészet mind a 4 üzemi vadászterületének gazdálkodását, melyekből természetesen kiemelkedett a sokak által nagy becsben tartott lónyai és főleg a gúti vadászterület. Az előadás is újabb ékes bizonyítékát adta, hogy milyen példaértékű vadgazdálkodás folyik a területükön, melynek köszönhetően a világon egyedülálló minőségű dámállománnyal büszkélkedhetnek. Mindemellett a kirándulást megelőzően elejtett, 12 kg trófeasúlyt meghaladó gímbika is bizonyítja, hogy ennek a vadnak a gazdálkodásában is meglehetősen jó és eredményes úton járnak.

A kellemes időben eltöltött tanulmányút valamennyi résztvevő számára mind szakmai, mind emberi vonatkozásban maradandó emléket jelentett, hiszen sikerült kapcsolatainkat mélyíteni, tapasztalatcserét végezni, bővíteni ismereteinket, illetve új ötleteket kapni, melyeket esetleg saját szervezeteinkben, vadásztársaságainkban is hasznosíthatunk.  Ezúton is köszönjük nyírségi vendéglátóinknak, barátainknak a nagy-nagy kedvességet, segítséget és a szíves vendéglátást.

Forrás: Borsodivadász