Az Észak-magyarországi Vadászszövetség 2016. április 27-én választmányi ülést tartott, ennek részeként a jelenlévők tájékoztatást hallgattak Tóth Á. Dénes megyei fővadásztól a vadászterületek kijelölésével kapcsolatos helyzetről, feladatokról és dr. Székely László elnöktől a vadászterületek újrahasznosításával kapcsolatos legidőszerűbb kérdésekről.

Ez utóbbiból – vázlatosan – adunk közre néhány információt:

A vadászatra jogosultak számára, a jelenlegi, kialakult helyzet értékelése, a megteendő lépéseik, a korrekt területi határkijelölések, majd a vadászati jog haszonbérlet útján való újrahasznosításával kapcsolatban rendkívüli fontosságú és sürgősségű.       

Nem várhatunk, nem várhat senki arra, hogy bárki időt húzó, halogató magatartása miatt joghátrányt szenvedjenek; ezért csakis magunkra hagyatkozhatunk.

A szövetség a lehetőségei határain belül igyekszik helyzetbe hozni tagszervezeteit, legyenek akár Vadásztársaságok, akár Földtulajdonos Közösségek.

2016-os évi feladataink gerincét már nyilvánvalóan nem az új vadászati törvény értékelése, hanem annak alkalmazásából  adódó ez évi – az új vadászterületek kijelölésével kapcsolatos – feladatok segítése ill. a jövő évi – alapvetően a haszonbérleti szerződések megkötésével kapcsolatos – teendők támogatása jelenti.

Ugyanakkor – mindezek  realizálása kapcsán tisztában kell lennünk azzal, hogy a Vadászszövetség nem lobby szervezet, nem tud és nem kíván egyes, helyi érdekek úgymond „kijárója” lenni, de mint  szakmai érdekképviselet minden esetben fel kíván lépni a kiegyensúlyozott, a szakmailag helyes és elvárható jogérvényesítés érdekében és tagszervezetei részére a szükséges joginformációkat időben meg kívánja adni.

A vadászterületek határ megállapítása a törvény alapján nem a vadászatra jogosultak, hanem a földtulajdonosok és a Vadászati hatóság jogosítványa. Ennek a vadászatra jogosultak tk. „elszenvedői”, nyertesei és adott esetben kárvallottjai lehetünk, ha nem figyelünk …. 

A vadászatra jogosultak saját érdekeiket alapvetően és meghatározó módon a földtulajdonosokkal való együttműködésükkel, a velük való kiegyensúlyozott viszonyukkal tudják képviselni és érvényesíteni.  Ezzel nyilván mindenki tisztában van, erről szólnak az egyezkedések és a meghatalmazás gyűjtések.

A Vadászati hatóság a Vadászati törvényre alapozott törvényességet hivatott biztosítani. E tekintetben a Hatóság nem vett és nem vesz igénybe külső szakmai háttértámogatást, a Megyei Vadgazdálkodási Tanácsot - amelynek a Szövetség a Kamarával együtt tagjai vagyunk - sem hívták össze.

*A kialakult helyzet mindenkinél más feladatokat indukál, más súlypontok vannak, más és más problémákkal kell megküzdeni.

A feladatsorok időrendje, menetrendje ismert, a beszámoló is részletezi.

**Az ajánlott vadászterületi határok elfogadásának, vagy esetleges módosításának időszakában vagyunk:

A kijelölt vadászterület földtulajdonosai május 15-ig módosító javaslatot tehetnek a vadászterület határaira, vagy új vadászterület kialakítására.

A módosító javaslat legalább 300 ha egybefüggő, vadászterületnek minősülő (Vtv. 8.§ és 19§.(2)) területre vonatkozhat. A módosításban szereplő terület 1/3 része lehet más földtulajdonos tulajdonában is! (Vagyis a módosítást benyújtóknak az érintett terület legalább 2/3-ával rendelkezniük kell.)

A módosító javaslat befogadásáról a vadászati hatóság 10 napon belül végzéssel dönt. Ezt követően 2016. július 15. napjáig egyeztetést tart az érvényes módosító javaslatot benyújtó földtulajdonosok közös képviselőjének, és a módosító javaslattal érintett hatályos vadászterületek földtulajdonosi képviselőinek részvételével az átfedésben lévő területrész vonatkozásában. (az egyeztetésen az érintett földtulajdonos személyesen is részt vehetnek!)

Ebben a feladatsorban vagy földtulajdonosként, vagy annak képviselőjeként van lehetőségünk részt venni, de mindenképpen részt kell venni és jelen kell lenni, mert ez a további esetlegesen szükségessé váló beavatkozás feltétele!

Ha nincs módosító javaslat vagy egyezség van a vadászati hatóság – határozatilag -  aszerint  állapítja meg a vadászterület határait, ha nincs egyezség ezt hivatalból teszi. A határ megállapítással szemben a hatósági eljárásra vonatkozó szabályok szerint fellebbezéssel lehet élni! De: Fellebbezést csak az nyújthat be, aki részt vett a módosítási vagy/és egyeztetési eljárásban!!

***Ha a vadászterület határa jogerősen megállapításra került és az nem minősül üzemi területnek, azon a vadászati jogot csak haszonbérlet útján lehet szerezni. Ez a soron következő időszak meghatározó feladata.

  • A jelenlegi haszonbérlő, ha az új vadászterület legalább 50%-án jelenleg is haszonbérlőként vadászatra jogosult, élhet az előhaszonbérleti jog intézményével. Ennek elfogadásához az új területre összehívott első földtulajdonosi gyűlésen a jelenlévők földtulajdoni arányuk egyszerű többsége kell.
  • Ugyanakkor tudni kell, hogy az első földtulajdonosi gyűlés dönthet az előhaszonbérlet kizárásáról. Ehhez a döntéshez viszont a teljes vadászterület földtulajdonosai tulajdonában álló összes földterület - ideértve a medret is - tulajdoni hányad arányában számított szavazattöbbsége szükséges.(108. §.)

Ahhoz tehát, hogy ha egy jelenlegi vadászatra jogosult „biztosra szeretne menni” a haszonbérlet folytatásában, az új vadászterület teljes földtulajdonosi többségének támogatását kell bírnia!!!

Mindezen kérdéskörben meghatározó jelentőséggel bír a tulajdonjog igazolása, a Földkönyv kérdésköre; ennek eljárásjogi és költség kérdése is…..

E tekintetben a Védegylet erőfeszítéseket tesz a FM minisztériumnál a vadászatra jogosultak számára is elfogadható megoldás érdekében.….

****Nem csak a vadásztársaságok, hanem a Földtulajdonosi Vadászati Közösségek további vadászati lehetősége is haszonbérlethez kötött. Náluk nem él az előhaszonbérlet intézménye, hiszen jelenleg nem haszonbérlők.

Ugyanakkor a Vtv. kimondja, hogy Társult vadászati jog esetén csak haszonbérlet útján hasznosítható a vadászati jog, vagyis a földtulajdonosok is csak egyesület vagy gazdasági társaság formájában gyakorolhatják vadászati jogukat (ez utóbbi, ha a terület 25 %-án mező vagy erdőgazdálkodást folytat).

Erre külön is fel kívánjuk hívni FTVK tagszervezeteink figyelmét, hogy időben gondoskodjanak megfelelő szervezeti formájuk kialakításáról, melyhez ha igénylik segítséget nyújtunk.

******Az első földtulajdonosi gyűlés összehívására – mint azt említettem - csak a vadászterület határának jogerőre emelkedését követően van mód. A tulajdonosi gyűlést a vadászterület összes tulajdonosának tulajdoni hányada arányában számított 1/5-öde kezdeményezheti! Ez az ülés dönt a következő 20 év vadászatáról!!

A törvény részletesen szabályozza ennek feltételeit és tartalmát.(12.§) Ezekre még vissza kell térnünk a maga idejében…..

Itt most csak egy lényeges összeférhetetlenségi szabályra hívnám fel a figyelmet: Nem lehet a tulajdonosi közösség képviselője az a személy, aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget, amellyel a tulajdonosi közösség a vadászterület vadászati jogára haszonbérleti szerződést köt.

Számos probléma feladat vetődik még fel, amelyre itt most nem lehet kitérni és a Vtv. hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet passzusai is még több lépcsőben 2016. július 1-től,  2017. január 1-től  és  2017. március 1-től lépnek majd hatályba…..

Mindezekhez kapcsolódóan folyamatosan fogunk majd tájékoztatásokat adni a megszokott - tagszervezetek részére küldendő - Hírlevél/Körlevél formákban, s ha a szükségessége és lehetősége is úgy hozza, ismételten összehívjuk a választmány ülését…..

Dr. Székely László, elnök