A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a Bakony Vadászkürt Egylet köszöntötte az Artemis Vadászházban egybegyűlteket, majd Pap Gyula, a Veszprém Megyei Vadászkamara elnöke köszöntötte Schumacher István urat, a Verga Zrt. vezérigazgatóját, a Bakonyerdő Zrt. képviseletében megjelent Korn Ignácot, Fischer József természetvédelmi őrszolgálat-vezetőt a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól, Farkas Imrét, a Tapolca Medence vt. elnökét, Bölcsházi Andrást, a Boncsos vt. elnökét és végül, de nem utolsósorban a Diana Vadászhölgy Klub megyei szervezetének tagjait.
Mint köszöntőjében rámutatott: a Vadászkamarai Esték újabb, tapolcai állomása is bizonyítja, hogy a rendezvénysorozat életképes, a megye vadászai igénylik, hogy rendszeresen találkozzanak, megismerjék egymást, és megvitassák az aktuális vadgazdálkodási kérdéseket. Legközelebb december 11-én, Bakonybélben találkozunk a szokásos évzáró rendezvényen.
Elsőként Farkas Imre elnök nyújtott áttekintést a Tapolca Medence Vt. múltjáról és jelenéről. Itt tartották 1988-ban az ország első Szent Hubertus-miséjét, de a ’80-as években társadalmi munkában felépített vadászház szolgál a vendégvadászok elszállásolására, és baráti rendezvényeknek is otthont ad, de volt már itt vizsla főverseny és táji trófeabírálat is.
Az 1997-es jogszabályi változások után is egyben maradt a terület legnagyobb része, jelenleg 6300 hektáron gazdálkodnak. Területük tíz önkormányzatot érint, évről-évre igyekeznek mindenhová eljutni, és egy Szent Hubertus-misét követően megvendégelni a jellemzően száz-százötven főnyi érdeklődőt.
Fotó: Gyurom János
Gyurom János vadásztársunk többi fotójáért kattintson ide!
A 42 tag évente 22 gímbikát és mintegy 90 tarvadat hoz terítékre, illetve összesen 75-80 őzet, a legjobbakat természetesen bérvadászokkal lövetik meg. Vaddisznóból 255 db a terv, még bizonytalan, hogy teljesíteni tudják-e. Kompetencia nincs, de a tagok 50 kg-ig kedvezményes áron vásárolhatnak vadhúst, illetve az apróvad-vadászatokon személyenként jutó 1-2 kakast vihetik haza. A tagok a vadászmesterrel egyeztetve saját szórót is létesíthetnek, jelenleg 25 ilyen tagi szóró üzemel.
A vadászterületen halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala, és mind jellemzőbb a szarvas és a vaddisznó belterületi megjelenése, amik együttesen gyakran okoznak konfliktusokat a nem vadászokkal.
A társaság nagy gondot fordít a főként évelőkből álló vadlegelők létesítésére, a vadföldművelésre és a vadtakarmányozásra, Cukorrépát, egy-két kamion répafarkot, 15-20 tonna silót, augusztus közepétől almát juttatnak ki a területre. A szemes takarmányok közt említendő a 20 tonna kukorica, 10 tonna pedig a búza és az árpa. A társaság gazdálkodása stabil, a 17-20 millió forintos árbevétel mellett a záró egyenleg jellemzően pozitív.
A Boncsos vt. gazdálkodásáról Bölcsházi András elnök előadásából kaphattunk képet. Területük 3600 hektár, amin 19 főnyi tagságuk vadászik. 35 hektáron folytatnak vadföldművelést, a termesztett növények a zab, a triticale, a repce, az olajretek és az édescirok. 50 tonna napraforgódarát, 43 t kukoricát és búzát juttatnak ki a területre 37 körbála szénával együtt.
Fotó: Gyurom János
A vadkárok megelőzésére nagy hangsúlyt helyeznek, többször is a gazdálkodóval együttműködve telepítettek villanypásztort a veszélyeztetett helyen lévő szőlő, kukorica vagy éppen akáctelepítést. A vadkárveszélyes időszakban beosztást készítenek, hogy a mezőgazdasági kultúrák ne maradjanak őrizetlenül. Használják a gázágyút, a vadriasztó-szereket, ha pedig mégis bekövezkezik a kár, törekszenek a gazdákkal való megegyezésre. Évente összesen 160-170 vadat hasznosítanak, amiből 12 db a szarvasbika (9 bronzérmes), de a dámszarvas is megjelent a területen. A gazdálkodás kiegyensúlyozott, az éves bevétel 12 millió forint körül van, a társaságnak nincs tartozása.
Fischer József természetvédelmi őrszolgálat-vezetőt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park vadgazdálkodási tevékenységéről nyújtott áttekintést. három vadgazdálkodási egység tarozik a nemtei parkhoz: s Tihanyi-félsziget, a Kis-Balaton és a Badacsonyi. A Badacsonyi területhez a Balaton egy része is hozzátartozik, ez egy hatósági állásfoglalás alapján a vadászterület részének tekintendő, területét tekintetbe veszik az alkalmazandó hivatásos vadászok számának megállapításakor, pedig a Balaton vízfelülete időszakos Ramsari terület, a fennmaradó időben pedig vadászati kíméleti területnek minősül, tehát vadgazdálkodási szempontból hasznosíthatatlan, ennek ellenére bérleti díjat kell utána fizetni. Ez a helyzet rendezésre vár, mert a magyar tengernek vannak úgymond „senki földje” részei, amiket nem csatoltak egy part menti vadászterülethez sem.
Fotó: Gyurom János
Az időszakosan vízzel borított részeken sok a vaddisznó, ugyanakkor vadászni itt gyakorlatilag lehetetlen. Nagy problémát jelent a vaddisznó belterületi károkozása is. Erre a kárformára jellemző az, hogy kis területen, akár száz-kétszáz négyzetméteren is milliós nagyságrendű károk keletkezhetnek. A helyzet rendezésére vonatkozóan megtették a jogszabály-módosítási javaslatokat, sajnos úgy tűnik, eredménytelenül. Az üdülő-nyaraló övezetekben jellemzően csak az év egy kis részében tartózkodnak az ingatlantulajdonosok, akik sokszor hangot adnak vadászatellenes érzelmeiknek. A sűrű úthálózat és a nagy gépjárműforgalom gyakran eredményez vadgázolást. A sok kerítés szintén többször volt már vadpusztulások (főleg őz) oka. A vaddisznóbefogások (Szigliget, Badacsony) jó hatásfokkal működnek, de állatjóléti szempontból – a nagy stresszhatás miatt – megkérdőjelezhető a módszer. A rókacsapdázás főleg kölykök-süldőrókák esetében vezet eredményre.
A vaddisznó viselkedését a balatoni nádasokban és környékükön a Bakonyerdő Zrt. és a Nyugat-magyarországi Egyetem közös kutatási program keretében vizsgálta. Dr. Szekrényes Tamás bevezetőjében elmondta: mindannyian tanúi vagyunk a vaddisznó állományrobbanásának és az ebből eredő problémáknak, elég, ha csak a megnövekedett vadkárra vagy az alsóörsi strandon lőtt vaddisznóra gondolunk.
Fotó: Gyurom János
A megoldáshoz fontos, hogy minden vadgazdálkodási egység kezelje a problémát, a kamara segítségével a médián keresztül tájékoztassuk a lakosságot, és szükséges felderíteni a hirtelen állománynövekedés okait, annál is inkább, mert az új Polgári Törvénykönyv hátrányosabb helyzetbe hozta a vadgazdáélkodókat a vadászterületen kívüli károk viselésének tekintetében. A NyME partner volt a kutatásban , hiszen már rendelkeztek tapasztalattal a GPS-nyomkövetővel ellátott vad mozgásának elemzésében.
Tari Tamás, a NyME munkatársa leszögezte: ami a vaddisznó állományrobbanását illeti, nem hazai problémával állunk szemben. A kiváltó okok tekintetében nincs teljes konszenzus a kutatók között, de abban mindenki egyetért, hogy a felmelegedés egészen biztosan szerepet játszik ebben: a téli túlélés jelentősen hozzájárul az állomány növekedéséhez. A könnyebben hozzáférhető táplálék azt is eredményezni, hogy a nőivarú egyedek előbb is vemhesülnek. Szeretünk ugyan megfeledkezni róla, de a vadászati alulhasznosítás is a növekedés irányába hat. A teríték 20 év alatt majd’ ötszörösére nőtt, ami egyaránt eredményezte a kül- és belterületi károkozás valamint a gázolások gyakoribbá válását.
Fotó: Gyurom János
A vaddisznók mozgásának elemzéséből kitűnik, hogy viszonylag nagy zavarás mellett is találnak olyan helyeket, ahol nyugalmat találnak. Preferálják a kerítés nélküli részeket, a patakok mentét, a fasorokat, ezek a zöld folyosók „megvezetik” őket, idővel pedig rendszeresen használt váltóik alakulnak ki. Az elhanyagolt telkek, a kis területű, háztáji szőlők szinte vonzzák a vaddisznókat, egyes területeken pedig tapasztalható az emberi jelenlét gyakoribbá válása, ami elkerülhetetlenné teszi az állatokkal való találkozást. A nádasokban való megjelenés természetvédelmi problémákat is felvet, hiszen a vaddisznó hatással lehet a védett madarak fészkelőhelyére.
A probléma kezelésének, a vad lakott területről való eltávolításának léteznek letális és nem letális módjai. A letális módszerek közül a kilövés nehezen kivitelezhető, a befogást követő lelövés, a mérgezés vagy az ölőcsapdák használata pedig etikai problémákat is felvet. A nem letális módszerek közül a terület kutyákkal való zavarása költséges, és csak ideiglenes megoldást nyújt. Külföldön kísérleteznek gyógyszeres sterilizációval, de ez a módszer csak egészen elszigetelt állományok esetében eredményes. A legcélravezetőbb az élőhely-szerkezet átalakítása és a vad közlekedésének nehezítése volna, és meg kellene gátolni, hogy egyes telektulajdonosok etetéssel csalogassák lakott területre a vaddisznókat.
Pap Gyula, az OMVK sportvadász alelnöke a vadászati törvény módosításának helyzetéről nyújtott tájékoztatást. A törvénytervezet parlament elé kerülését több éves egyeztetési folyamat előzte meg. A fegyvertörvény módosításától eltérően kihívást jelentett, hogy a vadásztársadalom sem volt egységes aszerint, hogy gazdálkodó, vagy nem a földből élő vadász mondott véleményt a tervezetről. A vad továbbra is állami tulajdonban marad, a vadászati jog, ez után is a földtulajdonhoz kötődik majd. Abban sem lesz változás (bár volt ilyen irányú törekvés is) hogy a minimális területnagyság 3000 hektár lesz.
Fotó: Gyurom János
Mindenütt törekszenek majd arra, hogy a jelenlegi vadgazdálkodási egységek határai ne sérüljenek, legfeljebb kismértékű korrekciókra tesz majd javaslatot a vadászati hatóság (március végéig) annak érdekében, hogy a vadászterület határai markánsabbak, jobban azonosíthatóak legyenek. A tervezetet 60 napra kifüggesztik, ami alatt a földtulajdonosok is megtehetik a maguk észrevételeit. A földtulajdonosi gyűléseken megszűnik a jegyző azon szerepe, hogy a 30 hektár alatti, és meg nem jelent földtulajdonosokat képviselje. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről volt törekvés arra nézve, hogy a jegyző ilyen szerepét a Települési Agrárgazdasági Bizottságok vegyék át, de ez nem került bele a törvényjavaslatba.
A hasznosítás módjáról a földtulajdonosi közösség dönt majd, de ha úgy döntenek, hogy a vadászati jogot maguk gyakorolják, akkor kötelezően egyesületet, vadásztársaságot kell alapítaniuk, a földtulajdonosi közösségek a jelenlegi formájukban nem működhetnek tovább. Előhaszonbérleti jog illeti meg azokat a vadgazdálkodókat, akik az újonnan kialakított terület 80%-át a jelenlegi ciklusban haszonbérlik. A bérleti díjakra vonatkozóan nem lesz ajánlás, ezt majd a piaci viszonyok fogják kialakítani, ezáltal akár kétszeresükre, háromszorosukra is nőhetnek. A haszonbérleti díj 90%-át előlegként még a vadászati év megkezdése előtt át kell utalni a földtulajdonosi közösségnek. A haszonbérleti ciklus hossza tíz évről húsz évre nő.
Az eredetileg tervezett kettő helyett három vadgazdálkodási tájegység kerül kialakításra a megye területén: a Balaton északi partjának vidékén, a Bakonyban és a Marcal-medencében. A tájegységi fővadászok a Földművelésügyi Minisztérium alkalmazásában állnak majd.
A hivatásos vadászok alkalmazását tekintve változás lesz, hogy minden megkezdett 4000 hektár után lesz kötelező alkalmazni őket, a munkakör csak főállásban látható el, és egy hivatásos vadász csak egy vasgazdálkodónál teljesíthet szolgálatot, és csak teljes munkaidőben.
Elfogadásra kerül a vadkárfelmérési protokoll, csak előírt végzettségű személy végezhet majd vadkárfelmérést. A gazdálkodók által eltűrendő kár mértéke a bekövetkezett kár 5%-áról 10%-ra nő, ami szintén hosszú és feszültségekkel teli egyeztetés eredménye. A törvény pontosan szabályozza a gazdák és a vadgazdálkodók együttműködési kötelezettségét a vadkár megelőzése és elhárítása során, ennek részeként az erdővel határolt táblák szélén egy 5 méteres sávban csak olyan magasságú növénykultúra termeszthető, ami lehetővé teszi az erdőből kiváltó vad vadászatát.
A tervek szerint november 17-én elfogadandó vadászati törvény módosításához vezető út kompromisszumkényszerrel feszültséggel volt terhes, maga a törvény is rákényszeríti az ágazat szereplőit, hogy együttműködjenek a területkialakításban és a vadkár elhárításában. Egymás ellenében gazdálkodva nem lehet 20 évre berendezkedni egy vadászterületen, a törvény alkalmazása megfontoltságot és rugalmasságot igényel majd minden érintett részéről – zárta gondolatait Pap Gyula.
A kimerítő részletességű tájékozató után a házigazda Tapolca Medence vadásztársaság jóvoltából tartalmas és ízletes vacsora közben nyílt alkalom a hallottak megvitatására, a jövőre esedékes területkialakítások esélyeinek latolgatására. Legközelebb decemberben, Bakonybélben találkozunk!
Forrás: VMVK
