2. oldal / 2
Kovács Zsolt: Akikre büszkék lehetünk / Dr. Nagy Endre
Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy dr. Nagy Endre nevét közel annyian ismerik, mint Kittenberger Kálmánét vagy akár Széchenyi Zsigmondét. Pedig még önálló vadászkönyvet sem írt.
Lőpor
Postabontás / Töltények és ezer változatuk
Ahogyan a címből is sejthető, Rosta Lászlónak a márciusi számban megjelent Töltények és selejtbikák című kiváló és olvasmányos cikkére „rezonálnék”.
Balogh János: Tanulópuska: Baikal IZS 18
Valamikor régen, úgy negyedszázada, az első rókáimat, az első vadjaimat ezzel a könnyű, egycsövű vadászfegyverrel lőttem. De abban az időben nemcsak én kezdtem a fegyverforgatást IZS-18-assal. Vadászati szempontból a topon állt, és áll is mind a mai napig. Kiváló csővel rendelkezik, az ólomlövedéktől kezdve az eltérő nagyságú sörétszemeket egyaránt jól hordja. A fogyatékossága volt az erénye: megtanította a kezdő nimródot a vad és a fegyver iránti tiszteletre, hiszen azt az egy lövést körültekintően kellett leadni, mert nem volt másikra lehetőség.
Ugray Tamás: A lőszertöltésről
Szándékosan nem újratöltést említek a címben, mert az egyik nagy előnye az újonnan engedélyezett folyamatnak, hogy lehet otthon olyan lőszert csinálni, amilyet nem lehet üzletben kapni.
A hónap tölténye – Kovács László: Jól szituált harmincas
A 20. század elején a nagyérdemű Winchester Repeating Arms népszerűségének (egyik) kimagasló csúcsára emelkedett. Rengeteg vadász használta a cég legsikeresebb, 1894-es modelljelzésű puskáját, karabélyát. A bele való .25-35 WCF, .30-30 WCF, .32 Winchester Special lőszereket úgy vették, mint a szaloncukrot karácsony előtt, ami persze sárga irigységet keltett a konkurenciában.
Csaholó
Márok Tamás: Kutyákról nem középiskolás fokon / I. Nemzetközi Vadászkynológiai Konferencia
Háromnapos Nemzetközi Vadászkynológiai Konferenciát rendezett A vadászkutya című lap március 30. és április 1. között Gödöllőn. Az elméleti előadások mellett versenyeket is tartottak több kategóriában.
Várszegi József: Kutya nélkül soha!
Közeledik a szürkület. Ella kutyám – rövidszőrű német vizsla – a les alatt fekszik. Együtt várjuk a jó szerencsét. Hamarosan jelentkezik is egy gím ünő képében. Amikor elém ér, egy rövid szarvasböffentéssel megállítom, és 308-asomból tüdőre fogva rálövök. A vad rövid, húszméteres vágta után eltűnik az erdőben.