A jaguár az egyik legtitokzatosabb nagytestű ragadozó. Most azonban néhány biológusnak végre sikerült többet megtudni e nagymacska titkairól – például, hogy milyen gyakran kölykezik.
A jaguárt, amelyik a tigris és az oroszlán után a legnagyobb macskaféle, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetettséghez közeli kategóriába sorolja. Élőhelyének zsugorodása miatt ugyanis az állatok egyedszáma vészesen csökken. A hatékony védelmi intézkedések kidolgozása szempontjából alapvető fontosságú, hogy ismerjük a ragadozók szaporodási szokásait. Többek között ezt próbálta kideríteni Eduardo Carrillo és Joel Saenz, a Costa Rica-i Heredia Nemzeti Egyetem kutatói kollégájukkal, az amerikai Todd Fullerrel, a Massachusettsi Egyetem zoológusával. A kutatások az Újvilág legnagyobb testű nagymacskája fogyatkozó természetes élőhelyének egyik utolsó érintetlen részén, Costa Rica erdőiben zajlottak. Az állatok szaporodására irányuló megfigyelések, amelynek eredményeit a Mammalian Biology című tudományos szaklapban publikálták, kiderítették, hogy a vadon élő nőstények 22–24 havonta kölykeznek.

Ahhoz, hogy a természetvédelmi szakemberek felmérhessék a megmaradt populációk gyarapodásának lehetőségeit, ismerniük kell, hogy mennyi kölyök van egy alomban, és azok közül átlagosan mennyi marad életben, valamint, hogy milyen gyakran kölykezik egy nőstény. E téren a jaguárokra vonatkozóan eddig javarészt csak állatkerti adatok álltak rendelkezésre.

A kutatók a BBC hírportál szerint 1990-ben kezdték el kutatásaikat a Costa Rica nyugati részén elterülő Corcovado Nemzeti Park területén. „Az állatokat 1994-ben kezdtük felszerelni rádióadókkal, 2003-ban pedig fotócsapdákat kezdtünk alkalmazni" – ismertette a kutatás részleteit Carillo.

A megfigyelésekből kiderült, hogy bár a kifejlett csúcsragadozók bármilyen eléjük kerülő állatot képesek lennének elfogyasztani, a jaguárok – legalábbis a nemzeti park területén élők – főleg pekarikkal illetve tengeri teknősökkel táplálkoznak.

A kutatók három és fél éven keresztül követtek nyomon egy rádiós nyakörvvel fölszerelt nőstény állatot, amelynek nyomán sikerült kifürkészni a jaguárok szaporodási szokásait illetve fény derült az anyák viselkedésének egyes részleteire is. Az egyik év márciusában látták, hogy egy hím látogatta, majd május vége-június eleje körül lekölykezett, júliusban pedig egy kölyökkel mutatkozott, aki 19–20 hónapig maradt anyjával. A kutatók a 22. hónap környékén vették észre, hogy az állat újra vemhes. Egy-két hónap múlva pedig már egy újabb kölyökkel jelent meg.

Mindebből az következik, hogy a vadon élő jaguárok 22–24 havonta adnak életet kölykeiknek, s azok 18–24 hónapig maradnak anyjukkal. A szakemberek úgy vélik, hogy a jaguárok általában egynél több kölyköt ellenek, arra vonatkozólag azonban, hogy közülük hány éri meg a felnőttkort, bizonytalanok az ismereteik. Az ellést követően a kölykök és a jaguáranya élete nagyrészt rejtve marad. Míg a kifejlett, magányos példányok rendszeresen megjelennek a fotócsapdák előtt, a jaguáranyák és a kölykök elkerülik azokat. „Vemhes nőstényekről készült képeink akadnak, de egy nőstényt a kölykeivel még soha nem sikerült lencsevégre kapnunk" – nyilatkozta Carillo.

Forrás: NGO