„Miért mozgatják a rágcsálók folyamatosan az orrukat? És mit jelez ennek a mozgásnak a gyorsasága? Kell-e aggódnom, ha egy nyuszi nem mozgatja az orrát?”
A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a Szahara viszonylag rövid idő alatt vált erdős, füves szavannából sivataggá. Újabb kutatások viszont azt bizonyítják, hogy a folyamat bizony igen lassú volt: több ezer évet vett igénybe, mire a korábban gazdag növény- és állatvilág eltűnt.
Létezik egy mítosz, mely szerint mindenféle maradék, sőt döghús megrágcsálása után is jobb a kutyák szájhigiénéje, mint az emberé. Nem számít, mennyit mossuk a fogunkat, hány méter fogselymet használunk és mennyiszer járunk a fogorvoshoz. De mennyi ebben az igazság?
Nemcsak az emberek, de olykor az állatok is berúgnak. Sok állat előszeretettel fogyaszt erjedő, alkoholtartalmú gyümölcsöket. Egy új kutatás szerint gyümölcsevő denevérek táplálkozási viselkedését negatívan befolyásolja az ittasság. Ilyenkor hajlamosak károsabb ennivalóval is beérni.
Az építési jogszabály érdekes módon a gomba elleni védekezést nem említi. A biztosítók a gomba- vagy rovar okozta kárt nem térítik. Az akác a legellenállóbb. Beszélgetés dr. Pluzsik András faipari mérnökkel, az MGSZH vezető főtanácsosával
Öngyógyításra is képesek a természetben található gyógynövényekkel és más anyagokkal a főemlősök - erre a nem is annyira meglepő felfedezésre jutottak francia és ugandai biológusok a gyógyszeriparban felhasználható növények kutatása közben.
– Színes programkínálat a Sólyomfalvi Vigasságon, – Kihelyezett őztrófea-bírálat Veszprém megyében, – Vadgazdálkodási konferencia az Országos Vadásznapon – A Simontornyai Vár múltja és jelene, – Erdő Ernő bácsi meséi – A barcogás, – Vadvilág – Lecsengő gímszarvasbőgés, induló dámbarcogás