Hat éve történt, hogy a Tátrai Nemzeti Park lengyel oldalán egy kifejlett medvére követőrendszert, ún. telemetriás nyakörvet erősíttek. Adataiból eddig kiderült, e példány mintegy ötszáz négyzetkilométernyi terepet tud magáénak. Jóllehet többnyire Zakopane tájékán mozgott, néha a Tátra szlovákiai részén is feltűnik. Augusztus végén ismét itt járt, bocsaival. Zsgyár (Ždiar) községnél fotócsapda elé cammogtak. Aműemléki védettséget kapott kis falucska színes, fából épített „mézeskalácsházairól” nevezetes.
A medvék ugyan aranyosnak tűnhetnek, de mindent egybevetve adódnak problémák is. A Slovak Wildlife Society (Szlovák Vadvédelmi Egyesület) pár éve elindított egy oktató, figyelemfelhívó, sőt kutatást végző programot. A BEARS Project keretében bevetnek fotócsapdát, telemetriás nyakörvet kap néhány állat és terepen is követik nyomukat, majd a begyűjtött mintákat elemezik. Így ma már ismerjük például a medvék itteni – humán „hulladéktermésen” túli – táplálkozási szokásait. Tavasszal, nyárkezdetkor elsősorban füvet, sást, gyógynövényeket kedvelnek, júliustól októberig a hangsúly a gyümölcsöké úgymint áfonya, málna, berkenye bogyó, de a rovarokat, leginkább darazsat, hangyát sem vetik meg.
A lakosság szerint azonban egyre több bosszúságot jelentenek. Pár éve szinte bármikor összeakadhat ember egy medvével. Noha évtizedek óta gondok merülnek fel, manapság egyre elviselhetetlenebbnek érzik a helyiek a helyzetet. Csak néhány példa: májusban Tátralomnic (Tatranská Lomnica) és Alsótátrafüred (Dolný Smokovec) települések kukáiban élelemkereső medvéket filmeztek, nemrég Tátraszéplakon (Tatranská Polianka) egy szemetét kidobni készülő személy került szembe egy kukaturkáló medvével, augusztus végén cseh turistákat ijesztett meg egy medve a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) közelében. Volt hogy öt állatot kellett kikergetni lakott területről egy éjszaka leforgása alatt. Napról napra nő azon települések száma, ahol felbukkannak. Különösképp tél közeledtével nő a medvelátogatások száma, ráadásul mostanában már nappal se félnek emberközelbe merészkedni (igaz, ebben közrejátszhat az erdőirtás okozta élelemcsökkenés is). Kisebb termetű példányoktól a valóban félelmetes több száz kilós hímekig minden korosztályuk bemerészkedik étekkeresés céljából a településekre. A medveszülők megtanítják bocsaiknak, miként találhatnak élelmet emberekhez közel. A tátrai erdők kukáit védendő szóba kerültek például villanypásztorok. Ma pár „biztosított” szemetes van a park területén.
Mint minden ilyen esetben, természetvédők s vadászok ellenkező álláspontot hangoztatnak. A védeni vagy kilőni kérdésben a természetvédők szerint, Európa legnagyobb szárazföldi ragadozói mindjobban veszélyeztetettebbek, míg a vadászok úgy vélik, ha túl sok jelenik meg egy adott helyen, s ott veszélyt jelentenek a lakosságra, kilövésük megfontolandó. Az illetékes hatóságoknak módjában áll kiadni speciális engedélyt valamely medve kilövésére, ám csak akkor, ha emberre, háziállatokra, gyümölcsösökre veszélyt jelent. A közelmúltban engedéllyel kilőttek egy megtermett hímet, mivel rendszeresen bejárt egy lakóövezetbe.
Harminc éve a kihalás szélén kullogtak a medvék, ámde a nyolcvanas évek közepétől szaporodásnak indultak. Pontos számuk nem ismert, de úgy 800 és 1000 példánya élhet Szlovákiában.
Egyfelől el kell fogadni, hogy a nedvék élőhelye az erdő, végtére nem tehetnek róla, hogy mi emberek, őket háborgatva, elfoglaljuk területeiket. Ugyanakkor, a turistákra fenyegetettséget jelentenek a mindjobban felbátorodó medvék. Ezért egy ember s egyszersmind medvebarát megoldást kell találni.
Forrás: National Geographic
