Az 2014. március 15-étől életbe lépő új Polgári Törvénykönyv értelmében a vad által nem vadászterületen okozott kárért is azt a vadászatra jogosultat vonhatják felelősségre, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.

„A vadászható állat által okozott kárért való felelősségről” az új Ptk. LXXIV. Fejezetének 6:563. §-a rendelkezik:

(1) A vadászható állat által okozott kár megtérítéséért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületén a károkozás történt. Ha a károkozás nem vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiváltott.

(2) A vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

(3) A kártérítési követelés három év alatt évül el.

A (2) bekezdés látszólag ésszerű keretek közt tarthatja kártérítési követeléseket, így például ha a belváros padlására beköltözött nyest kárt tesz az autóban, akkor aligha veszik elő a vadászokat. De vajon mi a helyzet az elhanyagolt belterületi telkekkel, amelyeken pompásan érzi magát a vaddisznó, és ahonnan átjár a szomszéd portákra is? Vajon neki kell ilyen esetben bebizonyítania, hogy a vad a vadászterületről váltott ki, vagy a vadásznak, hogy huzamosabb ideje a belterületen vert tanyát…?

Forrás: HuntingPress

Március idusáig szerencsére még van időnk. Reméljük, hogy a vadászati érdekképviseleteknek sikerül elérniük a minden logikát nélkülöző és a vadászatra jogosultakat ismét hátrányosan érintő szabályozás ésszerűsítését.



Az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a Magyar Közlöny 2013. évi 31., február 26-án megjelent számában olvasható, ez letölthető ide kattintva.