Összefonódások

A Vanity Fair szerint tüzetesebben megvizsgálva már nem egyértelmű, hogy a Shell a hibás az információhiányért. Mint a cég szóvivője többször is mondta, a Shell minden hivatalos kérésnek eleget tett, de a válaszok valahogy nem jutottak el az ökológiai elemzéseket végző kutatókig. A Shell és a hatóságok közötti információvesztést már csak azért is ki lehet zárni, mert a két fél között bőven van átjárás: Gale Norton, Kempthorne elődje például ma a Shell tanácsadadója. Cam Toohey, aki Norton Alaszka-megbízottja volt, ma a Shell kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. Paul Stang, aki korábban koncessziós felügyelő volt, ma tanácsadó, és szintén dolgozott a Shellnek.

Mit tehetnének tehát a koncessziót elnyerő olajcégek, ha mégis olaj ömlene a Csukcs-tengerbe? Valószínűleg semmit: a tört jég, amely a tenger felszínét fedi, minden helyreállítási műveletet ellehetetlenítene. A kiömlő olaj ugyanis a kása alatt is folyik: ha a kása megfagy, fagy vele az olaj is, ha kiolvad, akkor pedig újra mérgez az olaj – mondta Rick Steiner, az Alaszka Egyetem környezetvédelmi professzora. Shane Wolfe szerint azonban a megfelelő technológia létezik, s fokozatosan fejlesztik, hogy különböző tengeri körülmények között egyformán alkalmazható legyen.

Amint haladt a koncesszió értékesítésének folyamata, egyre több tudós követelte, hogy állítsák vissza az elemzésében átírt szavakat az eredetire. Ám ezzel csak tudományos elszigetelésüket, marginalizálásukat tudták elérni. A bányahatóság tudósai így végül egyesével feladták az alaszkai állásaikat: kevésbé stresszes munkahelyekre vándoroltak.

2,6 milliárdot kapott az állam

Így már az sem volt túl meglepő. hogy január 7-én, két nappal a határidő előtt a vadvédelmi hatóság bejelentette: egy hónapot késik a jegesmedvedöntés. Az ok? Több mint 600 ezer levelet kaptak az állampolgároktól, s ezek elolvasása időigényes – magyarázta Dale Hall, a vadvédelmi hatóság (Fish and Wildlife Fund) vezetője. „Nem folytatnánk a koncesszió értékesítését, ha nem lennénk biztosak a jegesmedve védelmében” – tette hozzá Randall Luthi, a bányahatóság vezetője, aki korábban Dick Cheney gyakornoka volt a kongresszusban, majd ügyvédi karrierjét félbeszakítva ült Bush hívására a hatóság vezetői székébe.

A döntés végül Kempthorne kezébe került. Február 6-án megtartotta az aukciót egy sereg olajmágnás, állami tisztviselő és újságíró előtt. Nyolc számjegyű összegek röpködtek. A Shell és a ConocoPhilips között izgalmas verseny alakult ki, végül a Shell nyert 105 millió dolláros ajánlatával. És a végeredmény: 2,66 milliárd dollár, rekord az alaszkai koncessziók történetében.

Február eleje pedig elmúlt anélkül, hogy a jegesmedvék ügyében döntés született volna. Aztán március eleje is. Március 10-én Kassie Siegel újra beperelte a belügyminisztériumot a határidő elmulasztásáért. Mások pedig azért, mert nem végeztek elég alapos környezeti hatásvizsgálatokat a koncesszió kiadása előtt.

A cikk megjelenésekor a Vantiy Fair megkérdezte a szóvivőt, mikorra születhet meg a döntés. „Reményeink szerint hamarosan” – felelte. Végül májusban került sor a döntésre: az Egyesült Államok felvette a jegesmedvét a kihalással fenyegetett, különleges védelmet igénylő állatfajok listájára.

Forrás: Zona