Várhatóan január 31.-én megjelenik a Magasles 89., 2011.februári  lapszáma. Olvasóink a magazin tartalmából kaphatnak egy kis ízelítőt.
Magasles 89., 2011. február

Vadászmozaik / Őzláb gombával

Haenel golyósok

Érdekes Sharps puska

Medvestop

Százesztendős vadászlőszer

Keselyűk a Hortobágyon

Golyós vagy sörétes?

Okosak a svéd vadászok

Februárban vadászható

Praktikus apróság

Hiúz ez is, az is

Videokamera extrém helyzetekhez

Vadásznapló-töredékek

Milyen a jó bak?

Szerelmem Afrika

Erdőn, mezőn / Wallendums Péter: Felfelé a „csigalépcsőn”
A természetvédők utálják, a vadászok szeretik. Mi az? Hát a muflon – vágják rá nyomban a magyar jágerek –, az egyetlen itt élő vadjuhfaj, amelyiknek a szabadterületi cserkelő vadászata igazi, embert próbáló tevékenység, egyfajta hegyi vadászat (na persze a hazai viszonyokat alapul véve). Manapság a kosok mintegy háromnegyedét már a belföldi bérvadászok ejtik el, és a fizetőképes hazai kereslet is megháromszorozódott. Az igényekkel együtt – gondolhatnánk – a kínálati oldal is megerősödött. Sajnos nem így van! Az átlagos szarvhossz csupán 50–75 centiméter között alakul, meglehetősen gyakori a kis ívű, nyakba növő csiga, ráadásul a trófeabírálati eredmények is alátámasztják, hogy 1997 óta folyamatosan romlik az állomány minősége. Ahhoz, hogy a helyzet némiképp javuljon, vérfrissítésre volna szükség – és talán nemcsak a muflonok, hanem a vadgazdálkodó szakemberek körében is…



Halmágyi Takács István: Ha fizető a vadász
A vadászat folyamatos változása közepette egyre több olyan magyar vadász van, aki egyes alkalmakkor nem saját területén vadászik, hanem fizető vendégvadászként. Ez a szerep pedig egészen más, mint saját területen tagként vagy bérlőként vadászni.



Wallendums Péter: Kis magyar evolúció / avagy hogyan lett Toldi farkasából hírlapi kacsa?
Szétmarcangolt juhok, eltűnt nyájak, félelemtől rettegő tanyasiak – ehhez hasonló, indulatokat korbácsoló, gyűlöletet szító és alaposan félretájékoztató hatásvadász cikkek jelentek meg a közelmúltban a különféle hazai sajtóorgánumokban a toportyánnal, csikasszal, nádi vagy réti farkassal kapcsolatban. A szenzációhajhász tollforgatók vicsorogva és hörögve harsogták tele a médiát, megtévesztve a többségében laikus olvasókat, azt bizonygatván, hogy írásaik tárgya egy visszatelepülő, rohamosan terjeszkedő vérszomjas fenevad. Pedig az aranysakál – merthogy róla van szó – közel sem ennyire veszedelmes. Nyilvánvaló, hogy ragadozó életmódjából adódóan a vadászok sem foglalják imáikba ezt a fajt, de a tudathasadásos állapotot előidéző riportok még a megrögzött dúvadgyérítőknek is megfeküdték a gyomrát. Rögtön adódik persze a kérdés: mi magunk vajon mennyire ismerjük valójában ezt a rókával sokak által még mindig könnyen összetéveszthető emlőst?



Kisvarga Szilvia: Vadföldi növénykalauz / Szudánifű
A vadföld kialakításánál olyan takarmánynövények között kell válogatnunk, amelyeknek valamilyen tulajdonsága előnyös lehet a vad számára; például magas fehérje-, energia- vagy ásványianyag-tartalommal bírnak.



Hejel Péter: A biológiai vadkár megelőzése
A legjobb, ha már az elején leszögezem: írásomban nem valami high-tech újdonságról esik szó, hanem a már régóta ismert tények újrarendezéséről, átértelmezéséről, vagy elfeledett módszerek felidézéséről.