Várhatóan január 31.-én megjelenik a Magasles 89., 2011.februári lapszáma. Olvasóink a magazin tartalmából kaphatnak egy kis ízelítőt. Magasles 89., 2011. február
Vadászmozaik / Őzláb gombával
Haenel golyósok
Érdekes Sharps puska
Medvestop
Százesztendős vadászlőszer
Keselyűk a Hortobágyon
Golyós vagy sörétes?
Okosak a svéd vadászok
Februárban vadászható
Praktikus apróság
Hiúz ez is, az is
Videokamera extrém helyzetekhez
Vadásznapló-töredékek
Milyen a jó bak?
Szerelmem Afrika
Erdőn, mezőn / Wallendums Péter: Felfelé a „csigalépcsőn”
A természetvédők utálják, a vadászok szeretik. Mi az? Hát a muflon – vágják rá nyomban a magyar jágerek –, az egyetlen itt élő vadjuhfaj, amelyiknek a szabadterületi cserkelő vadászata igazi, embert próbáló tevékenység, egyfajta hegyi vadászat (na persze a hazai viszonyokat alapul véve). Manapság a kosok mintegy háromnegyedét már a belföldi bérvadászok ejtik el, és a fizetőképes hazai kereslet is megháromszorozódott. Az igényekkel együtt – gondolhatnánk – a kínálati oldal is megerősödött. Sajnos nem így van! Az átlagos szarvhossz csupán 50–75 centiméter között alakul, meglehetősen gyakori a kis ívű, nyakba növő csiga, ráadásul a trófeabírálati eredmények is alátámasztják, hogy 1997 óta folyamatosan romlik az állomány minősége. Ahhoz, hogy a helyzet némiképp javuljon, vérfrissítésre volna szükség – és talán nemcsak a muflonok, hanem a vadgazdálkodó szakemberek körében is…
Halmágyi Takács István: Ha fizető a vadász
A vadászat folyamatos változása közepette egyre több olyan magyar vadász van, aki egyes alkalmakkor nem saját területén vadászik, hanem fizető vendégvadászként. Ez a szerep pedig egészen más, mint saját területen tagként vagy bérlőként vadászni.
Wallendums Péter: Kis magyar evolúció / avagy hogyan lett Toldi farkasából hírlapi kacsa?
Szétmarcangolt juhok, eltűnt nyájak, félelemtől rettegő tanyasiak – ehhez hasonló, indulatokat korbácsoló, gyűlöletet szító és alaposan félretájékoztató hatásvadász cikkek jelentek meg a közelmúltban a különféle hazai sajtóorgánumokban a toportyánnal, csikasszal, nádi vagy réti farkassal kapcsolatban. A szenzációhajhász tollforgatók vicsorogva és hörögve harsogták tele a médiát, megtévesztve a többségében laikus olvasókat, azt bizonygatván, hogy írásaik tárgya egy visszatelepülő, rohamosan terjeszkedő vérszomjas fenevad. Pedig az aranysakál – merthogy róla van szó – közel sem ennyire veszedelmes. Nyilvánvaló, hogy ragadozó életmódjából adódóan a vadászok sem foglalják imáikba ezt a fajt, de a tudathasadásos állapotot előidéző riportok még a megrögzött dúvadgyérítőknek is megfeküdték a gyomrát. Rögtön adódik persze a kérdés: mi magunk vajon mennyire ismerjük valójában ezt a rókával sokak által még mindig könnyen összetéveszthető emlőst?
Kisvarga Szilvia: Vadföldi növénykalauz / Szudánifű
A vadföld kialakításánál olyan takarmánynövények között kell válogatnunk, amelyeknek valamilyen tulajdonsága előnyös lehet a vad számára; például magas fehérje-, energia- vagy ásványianyag-tartalommal bírnak.
Hejel Péter: A biológiai vadkár megelőzése
A legjobb, ha már az elején leszögezem: írásomban nem valami high-tech újdonságról esik szó, hanem a már régóta ismert tények újrarendezéséről, átértelmezéséről, vagy elfeledett módszerek felidézéséről.
Kovács Zsolt: Görbe csőrű közellenség?
Az utóbbi évtizedekben az ország nagy részén erősen lecsökkent a héják száma. Mind ritkábban találkozhatunk e ragadozó madárral. Számukat leginkább a globális felmelegedés következtében kontinensünkre is eljutott nyugat-nílusi láznak nevezett vírusos betegség apasztja. A héja volt sokáig az apróvadpusztítás tollas jelképe. Persze nem is teljesen alaptalanul. Ám most, amikor már kevesebben vannak, egy újabb valós vagy vélt ellenség után „kellett nézni”. S itt jött be a képbe a barna rétihéja. Görbe csőrű, sokszor találkozhatunk vele, s „bizonyára az apróvadat is megfogja”…
Dr. Vadász / Márok Tamás: Mi értelme a szigorú törvényeknek?
Ilyenkor, február elején gyakran fölmerül az aggodalom: lőjük-e tél végén a tarvadat? A jogszabály megengedi mind az őzsuta, mind a gím- és dámtehén elejtését, valamint a gidákét és a borjakét is.
Lőpor / A hónap tölténye – Kovács László: Kalasnyikov találmánya?
Az utca emberének, akinek nincs köze a vadászathoz, semmit sem mondanak a Blaser, Norma, Sako, Lapua stb. márkanevek, azt sem tudja, hogy eszik vagy isszák ezeket. Ellenben a Winchesterhez legtöbben már társítják a kengyelkulcsos, csőtáras golyós képét, a Browninghoz rendesen a félautomata önvédelmi pisztolyt, míg a Kalasnyikovhoz pedig a legendás AK-47-es gépkarabélyt, amely cikkünk tárgyával, az 1943-ban rendszeresített 7,62×39 hadilőszerrel működik.
Kovács László: Ahogy én látom
Minden vadásznak megvannak a kedvelt kaliberei. Cikkünk szerzője sincs ezzel másképp, így hónapról hónapra bemutatjuk kisebb-nagyobb kedvenceit.
Bogár György: Meghalt a király, éljen a király! / Winchester M70-es vadászpuska
2006. március 31-én a Winchester puskákat gyártó United States Repeating Arms Company (USRAC) beszüntette a működését a Connecticut állambeli New Havenben, ahol szinte pontosan 150 évvel azelőtt Oliver Winchester megalapította a céget New Haven Arms név alatt.
