Várhatóan november 2.-án megjelenik a Magasles 98., 2011. novemberi lapszáma. Olvasóink a magazin tartalmából kaphatnak egy kis ízelítőt.

 

 

 

Vadászmozaik

Trófeaszemle Szentpéterföldén
Tizedik alkalommal rendezte meg trófeaszemléjét a Zalaerdő Zrt., október 14-én a Bánokszentgyörgyi Erdészet legszebb völgyében.


Karácsonyi kínálatunk

Diana Bál

Decemberben vadászható

Vadászati kultúra – határok nélkül
Október 22-én, a gödöllői Szent István Egyetem rektori tanácstermében rendezték meg az I. Nemzetközi Vadászati Kulturális Konferenciát és Vadászhölgy Találkozót.



Postabontás
A Magasles 2011. októberi számában megjelent, a vadásztársasági forma jövőjéről szóló cikkel kapcsolatban kaptunk levelet, amelyet teljes terjedelmében honlapunkon olvashatnak.

Vadász alkotók kiállítása
A keszthelyi Helikon Kastély Hintómúzeumában október 14-én került sor „A vadászat a kultúra bölcsője” című, a Vadászati Kulturális Egyesület idei képzőművészeti pályázatának zsűrizett anyagából készült kiállítás megnyitó ünnepségére.

Erdőn, mezőn

Wallendums Péter: Sokszínű rókavadászat
A rókaállományt – jelentős károkozása miatt – főként az apróvadas jellegű vadászterületek vadgazdálkodói próbálják folyamatosan apasztani. Kártékonysága ellenére mi, vadászok azonban akár szerethetnénk is a vörös frakkosokat, hiszen igen sokféle vadászati móddal lehet rókát zsákmányolni: lesről vagy cserkelve, hajtásban, vonszalékkal, de lehet hívni is, síppal vagy csak úgy szájjal cuppantva-cincogva, hogy a kotorékozásról már ne is beszéljünk. Ráadásul egész évben lőhető. Rangjától, korától, nemétől, pénztárcája vastagságától függetlenül mindenkinek van lehetősége a rókavadászatra.



Halmágyi Takács István: Hétvégi szarvasvadász
Hétvégi sofőrnek azokat a kis gyakorlattal rendelkező autóvezetőket szokták nevezni, akik leginkább csak a hét végén ülnek volán mögé. Jómagam már több mint két évtizede vadászom bőgő bikára, nem vagyok hát teljesen tapasztalatlan. De úgy adódott, hogy közel húsz év után oda kellett hagynom szeretett vadászterületemet. Az új revírt jóformán még be sem jártam, mikor már kezdődött a bőgés. Így hát a hivatásos vadász segítségére szorultam, pedig az elmúlt tízegynéhány évben egyedül vadásztam bőgésben. Ráadásul munkám miatt azt sem engedhettem meg magamnak, hogy mint szoktam, egy hétre, tíz napra leköltözzem a vadászházba. Csak egy nyújtott hétvégényi időt sikerült kiszorítanom. Minden szempontból hétvégi szarvasvadász voltam tehát.



Lőpor

A hónap puskája – Kovács László: Ivo Fabbri Best Over Under
Vajon tudják-e, mi a közös Eric Claptonban, Steven Spielbergben, Tom Selleckben és Juan Carlos spanyol királyban, azt leszámítva, hogy mind híres, gazdag és férfi? Hát az, hogy mindannyian a sörétes puskák „Lamborghini”-jével, az Ivo Fabbri cégnél készült bockokkal rendelkeznek, ezekkel vadásznak apróvadra. Amit bizony kevesen engedhetnek meg maguknak, mert a fegyvermárka árfekvése nem kimondottan a havi fizetésből élő munkásokhoz igazodik.



Balogh János: .243 Winchester mindörökké
… Élesen csikorogva áll meg a rozzant UAZ a hegyoldalban. Lent a völgyben a lábszár középig álló búzában egy magányos nagy disznó áll, kb. 380 méterre. -- Lőj oda gyorsan -- utasít Péter, aki nemcsak barátom és kollégám, de most a kísérő vadász szerepét is betölti. Szeretnék közelebb menni, de nem sok esélyünk lenne -- a megálló kocsi hangjára felfigyelő, de még látszólag nyugodtan álló -- vad becserkelésére. Feltámasztom tehát a puskát a nyitott, ponyva nélküli terepjáró ülésére, és a folyamatos sürgetés ellenére megpróbálok stabil testhelyzetet felvenni a célzáshoz.



Kovács László: Vadászias lőtáv
Noha július 30-át mutatta a naptár, úgy vettem észre, az őzüzekedés még nem kezdődött meg a területen. Tóni barátom korábban kinézett számomra egy igen szép bakot, amely jól tartotta a helyét egy kisebb erdőcske melletti szójaföldön. Robival, fiatal, de máris igen tapasztalt kísérő vadászommal magaslesre felkuporodva, hajnalban hiába vártuk. A Buttolo hangjára rá sem bagóztak az őzek, így aztán a Suzuki Samuraijal kényelmesen, lassan barkácsoltunk hazafelé. Már a bőséges reggelivel megrakott asztal képe jelent meg képzeletünkben, amikor Robi hirtelen fékezett.