A grizzlyk szeretik a süteményt, testzsírjuk elérheti az 50 százalékot, és az év csaknem felét átalusszák.
Ezek a téli álmot alvó emlősök mégsem kapnak szívinfarktust, nincs érelmeszesedésük, sem zsírlerakódásuk vagy érrendszeri problémájuk – mondja Charles Robbins, a Washingtoni Állami Egyetem medvekutató központjának igazgatója. A központot 1986-ban megalapító Robbins az egyetem más természettudósaival együtt próbálja meg kifürkészni az egészséges medveszív titkát, és arra is kíváncsi, hogy a kérdéseire kapott válaszokat lehet-e hasznosítani a humán gyógyászatban.
„A téli álom alatt az állatok szívében olyan változások mennek végbe, amelyeket sem én, sem ön nem élnénk túl" – mondta az AP tudósítójának Lynne Nelson állatkardiológus, aki hét éve tanulmányozza a medvéket. Az állatok szíve a változások ellenére roppant egészséges.
A kutatók megfigyelték, hogy a grizzlyk éber állapotban mért percenkénti több mint 80 szívverése kevesebb mint 20-ra, sőt időnként egyszámjegyűre esik vissza téli álmuk idején. A szívultrahang-vizsgálatok kimutatták, hogy a véráram lassulni kezd a szívben, de a medvék mégsem szenvednek vérrögképződéstől, állítja Nelson.

Még csak elméletek vannak
Robbinsszal egyelőre még csak elméleteik vannak arról, hogyan őrzik meg szívük egészségét a grizzlyk, amelyek DNS-állománya 95 százalékban azonos az emberével. Tanulmányaik szerint a medvék szervezetében a téli álom alatt a vérrögképződést megakadályozó fehérjeváltozások zajlanak le, ráadásul négy szívkamrájukból kettőt képesek egészségügyi károsodás nélkül lezárni. A tudósok vizsgálják a béta-receptorok és az érverést szabályozó bétareceptor-blokkolók működését is az állatokban.
A washingtoni állami medveközpont az egyetlen egyetemi létesítmény az Egyesült Államokban, ahol felnőtt grizzlyket tanulmányoznak,  mondta Nelson. A barna medvéknek ez az alfaja a veszélyeztetett állatok közé tartozik, bár az 1970-es évek óta gyarapodott az állomány.
A tudósok szerint ha sikerül megfejteni, hogyan vészelik át a hónapokon át tartó „hibernált" állapotot, abból a hosszú világűrbeli küldetést teljesítő űrhajósok és az ágyhoz kötött betegek számára is hasznos következtetéseket lehet levonni.
Harry Reynolds, a Nemzetközi Medvekutató és -tenyésztő Szövetség [1] volt elnöke úgy véli, hogy a medvék kiválóan helyettesítik az embereket az orvostudományi kutatásokban, mert nagyon sok köztük a biológiai hasonlóság. „Ha léteznek a humán gyógyászatban és egészségügyi kutatásokban modellfajok, akkor azok a medvék" – mondta Reynolds, aki nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vesz a medvék természetes környezetben való tanulmányozásában Mongóliában.

Álmukban átmozgatják magukat
A WSU medveközpont lakóin kutatások széles körét végzik, de a szívprogram lassan halad, mert a medvék csak októbertől márciusig tartják téli pihenőjüket. Az állatoktól vért vesznek, megmérik a vérnyomásukat, ultrahang- és szívultrahang-vizsgálaton esnek át. Néhány medvét betanítottak arra, hogy téli álmuk idején is kidugják végtagjaikat ketrecükből orvosi ellenőrzésre.
Más tudósok a grizzlyk téli álomba merülésének egyéb aspektusait tanulmányozzák. Seth Donahue, a Michigani Műszaki Egyetem kutatója lejegyezte, hogy a fekete medvéknél azért nem alakul ki csontritkulás a téli álom hosszú időszakai alatt, mert sejtjeik az alvás idején is termelnek csontképző anyagot. Ennek ismerete nagyban segítheti az emberi csontritkulás elleni küzdelmet.
A medvéknek sikerül megőrizniük izomerejüket és izomtömegüket is, míg az emberek izomerejük mintegy 70 százalékát elveszítenék hasonló tétlenség mellett. A rejtély nyitja, hogy ezek az állatok alvás közben naponta többször is átmozgatják egész testüket a nyakban elinduló izometrikus kontrakciókkal (izom-összehúzódásokkal).

Forrás: MTI