feleloskutyatartasut1 scaledA vasi erdőkben is megszaporodtak a kutyás kirándulók a járvány idején, de hiába a rendeleti szabályozás, még mindig kevesen tudják, hogy nem szabad elengedni póráz nélkül az ebet, nem csak mások, hanem saját maga miatt sem.

A vágtázó kutya félelmetes a többi ember számára, veszélyes lehet más kutyákra, zavarja a vadakat, és a fertőzésektől is óvni kell. Ha elszalad az erdőben, nem lehet látni, mit csinál, miben hempereg. Egy olvasónk hívta fel arra a figyelmet, hogy a rókaürülékben található féreg is veszélyes, és átterjedhet az emberre.
Megkérdeztünk egy kutyás kirándulásokat is szervező túravezetőt, Bogáti Andrást – aki egyben polgári természetőr is -, mik a kulturált viselkedés szabályai az erdőben, a rendeleteket és az egészségügyi szempontokat is figyelembe véve. Amint mondta, ha természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben, magán- vagy állami erdőben megyünk a kutyával, mindenképpen póráz kell, és legyen nálunk szájkosár, az eb oltási könyve, és zacskó, amiben az ürülékét össze lehet szedni.

– Elengedni csak 5-8 méteres flexi-pórázon szabad, amit én csak „sárkányeregetőnek” hívok, vagy olyan keresőpórázon, amit vadászok használnak – mondta Bogát András. – A kutya ott is szívesen hempereg, ahol rókakotorék van, valóban kaphat olyan fertőzést, ami átterjedhet az emberre, és mi nem is fogjuk tudni, hogy megfertőződött, ha nem láttuk, merre járt, mit csinált. Vigyünk magunkkal számára is ivóvizet, ne engedjük pocsolyákból inni, onnan is kaphat fertőzést. Három havonta mindenképpen szükséges az ebeket féregteleníteni, és legyen a kutyának oltása veszettség, szopornyica ellen, de védeni kell a kullancsoktól is. Túra után át kell nézni a kutyát, nem engedni, hogy a kullancs belerakja a petéit. Sajnos sokszor látok gubancos bundákat, ápolni kell az ebek szőrét, vagy kutyakozmetikushoz vinni, ha valaki nem ért hozzá.

Verebély Fanni kutyavezetőként vesz részt fácán-, nyúl- és fogolyvadászatokon: a kutyái keresik meg és hozzák vissza a lelőtt apróvadat szervezett, irányított körülmények között. Azt mondja, még a saját vadászkutyáit sem futtatja „csak úgy” akárhol az erdőben vagy mezőkön, egyrészt mert nem szabad, másrészt mert félti őket.

– Amikor a városi ember kimegy az erdőbe, azt hiszi, mindent szabad, de tudni kell, hogy az erdők egyben vadászterületek is – mondta. – Az eb esetleg megugrik egy vad után, amely aztán menekülés közben megsérül, de baja eshet neki magának is. Így történnek meg a véletlen kutyakilövések is.
Megkérdeztünk egy állatorvost is, hogy hogyan lehet védeni a házi kedvenceket a természetbe tett kirándulások során a fertőzésektől, köztük a rókaürülékből vagy a pocsolyából származó megbetegedéstől.

Dr. Varjú Gábor elmondta, hogy kétféle galandféreg van jelen Magyarországon, az egyik a rókák által terjesztett. De a kutyák főleg nem közvetlenül fertőződnek meg, hanem azáltal, hogy megesznek olyan rágcsálókat – egeret, patkányt, cickányt -, amelyek közti gazdái voltak a parazitáknak. Az ember sem direktben fertőződik a rókaürülék hordozta férgektől, hanem úgy, hogy a peték az ürülékkel mindenhova kikerülnek, ráhullhatnak a szabadban bármire. A nyugati határszélen voltak ilyen humán esetek. Ezért nem tanácsos mosatlanul szamócát vagy más erdei gyümölcsöt sem eszegetni, sőt szendvicsezni sem szabad mosatlan kézzel.

– Az ebek féreghajtására 2002 óta van rendelet a veszettséghez kapcsolódóan – mondta az orvos. – Olyan szert kell adnunk, ami a galandféreg ellen is hat. Az ajánlás a háromhavi féreghajtás, de aki a most nagyon divatba jött BARF-ot, vagyis nyershús-etetést követi, annak a kutyája számára havonta ajánlott a szélesspektrumú féreghajtás. A pocsolyákból összeszedhető fertőzés a leptospirózis, emiatt is ajánlott az évi egyszeri kombinált védőoltás a kutyáknak.

Forrás: Vaol
0
0
0
s2smodern
powered by social2s