A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a széncinegét választotta a 2011-es év madarának.
A széncinege (Parus major) hazánk egyik legelterjedtebb énekesmadara, mindenhol költ, ahol mesterséges vagy természetes fészekodúkat talál. A széncinege kedveli az idősebb tölgyeseket, fenyveseket, de a mezőgazdasági területeken, városi parkokban és kertekben is elterjedt. A madár pont gyakorisága miatt nyerte el ezt a „kitüntető" címet, hiszen megmutatja, hogy a lakosság részvétele a madárvédelemben meghozza eredményét. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tízezer téli madáretető mind hozzájárult a faj sikeréhez.

A széncinege a verébalakúak rendjébe tartozik, 14 centiméteres hosszával és 16-22 gramm súlyával a legnagyobb a cinegefélék között. Igen színpompás madár, hasán sárga, hátán zöld tollazatú csőre és feje a két fehér arcfoltot leszámítva fekete. Télen főleg magokkal, tavasztól őszig rovarokkal táplálkozik, illetve fiókáit is rovarokkal eteti, ezért a fontos szerepet tölt be a biológiai védekezésben. A Magyarországon költő széncinegék nagy része a telet is itt tölti, kisebb részük a környező országokba „kóborol". Természetvédelmi értéke 10 ezer forint. Elterjedtségét mi sem mutatja jobban, mint hogy 2009-ben 14.700 egyedet gyűrűztek meg hazánkban, ezzel a legtöbbet jelölt fajok közé tartozik.

A széncinege az emberek segítségének és nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönheti elterjedtségét, azonban a pozitív példák ellenére nem felejthetjük el, hogy korunk egyik legnagyobb kihívása az élőhelyek visszaszorulása és a fajok eltűnése. 2010, a biodiverzitás nemzetközi éve kudarc volt az Európai Unió életében: nem sikerült teljesíteni az élővilág sokszínűségének fenntartására vonatkozó vállalásokat. A következő hónapok feladata - hazánk elnökletével - hogy egy új, végrehajtható és hatásos stratégiát dolgozzunk ki a következő 10 évre. Az egyesület szerint, ha nem sikerül a rövidtávú gazdasági érdekek elé helyezni a környezet- és természetvédelem érdekeit, akkor a következő évtizedben már visszafordíthatatlan következményekkel számolhatunk. A széncinege példája mutatja, hogy a törekvések nem hiábavalóak, ezért az MME ismételten kéri a hazai döntéshozókat, hogy a következő fél évben tegyenek meg mindent az uniós ágazati stratégiák zöldítéséért.

Forrás: NOL