Tavaly novemberben, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) nairobi konferenciáján a solymászat is felkerült a veszélyeztetett szellemi kulturális örökségek listájára.
A solymászat jelenlegi szabályozása nem felel meg a Nemzeti Örökség Jegyzékben elvárt követelményeknek.
  Bizonyára senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor vadászott először sólyommal az ember. Becslések szerint is több ezer éves múltra tekint vissza a módszer. Ha csak a magyar solymászat gyökereit szeretnénk feltárni, akkor is a honfoglalás idejéig kell visszanyúlnunk, amikor Emese ősanyáról szóló eredetmondánkban feltűnik a turulmadár, amelyet ma kerecsensólyomnak nevezünk.  Az MTI-Press az 1939-től működő Magyar Solymász Egyesület elnökét, Tóth Jánost kereste meg, és igyekezett erről az ősi hagyományról, illetve jelenlegi helyzetéről többet megtudni.

- Az önök egyesülete közreműködött abban, hogy a solymászat az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára kerüljön?

- A Magyar Solymász Egyesület öt éve vesz részt abban a munkában, amelyet az Egyesült Arab Emírségek solymászegyesülete kezdeményezett, és kormánya koordinált. Sajnos a magyar solymászatot csak 2010 szeptemberében vette fel a kormány a nemzeti örökség jegyzékbe, ami feltétele az UNESCO-s jelölésnek.

- Mikorra várható a magyar solymászat felvétele a listára?

- A következő jelentkezés határideje idén márciusban jár le, de a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma már megtette a lépést. Ebből adódóan a felvétel hamarosan megtörténhet. Ebben a második körben várható még egy afrikai és három európai állam csatlakozása is, sőt bizonyára többen is követik majd a kezdeményezést.

- Mióta tölti be a Magyar Solymász Egyesület elnöki tisztségét, és mit tekint a legnagyobb eredménynek?

- Mintegy tizenöt éve vagyok az egyesület elnöke. Úgy gondolom, hogy ez idő alatt sikerült a solymászatot ismertebbé tennünk a közvélemény és a természetvédők körében. Úgy vélem, sikerült bebizonyítanunk, hogy ez a tevékenység színvonalas és elég fajsúlyos. Ennek tudom be a nemzeti örökség listájára történt felvételünket is.

- Mik a solymászat anyagi, technikai feltételei és sajátosságai?

- A madár értéke néhány tízezer forintnál kezdődik, tehát sok mással összehasonlítva nem nevezhető drágának. Viszont a madarakkal való törődés, foglakozás nagyon időigényes. Ami a madarak etetését illeti, az is megoldható napi öt-tíz dekagramm hússal, ez szintén nem tekintélyes tétel. A júliustól januárig tartó vadászszezonban viszont ki kell vinni reptetni a madarakat. Ezt az időszakot követi a tenyészidőszak, majd a vedlés. Ezt követően lehet majd újra a fiatal madarakkal foglakozni.

- Mennyi ideig tart a sólymok betanítása?

- Az alapidomítás mintegy három hónapig tart, ennyi idő alatt lehet eséllyel megtanítani, hogy vadat ejtsen el, és megszokja az emberrel való vadászatot.

- Milyen a mostani összetétel, illetve hányan, és milyen országrészekből jönnek az egyesület tagjai?

- Egyesületünk százharminc taggal működik, az ország minden részéből. Az összetétel teljesen vegyes: van köztünk orvosprofesszor és nyolc általánost végzett solymász is.

- Minek lehet a solymászatot tekinteni: hagyománynak, hobbinak, esetleg sportnak?

- Mi ősi vadászati módszerként határozzuk meg, amelynek legfontosabb eleme a hagyományápolás. Legkevésbé szeretjük sportnak nevezni, mert a sport egyik fontos jellemzője a verseny. Ez teljesen hiányzik a solymászatból.

- Mik a jövőbeli céljaik?

- Szeretnénk javaslatokkal élni a természetvédelmi államtitkár-helyettes felé, mivel a solymászat jelenlegi szabályozása nem felel meg a Nemzeti Örökség Jegyzékben elvárt követelményeknek. Szükség lesz a solymászatot szabályozó kormányrendelet módosítására. A madarak tartása, szaporítása, átadása rengeteg fölösleges bürokratikus elemet tartalmaz.

- Említene néhány konkrét kifogást?

- Ha az európai uniós szabályozást nézzük, akkor kétfajta okmány megléte elegendő, nálunk ezek száma hat. Például azt is be kell jelentenünk, ha egy rövid ideig nem tudjuk ellátni saját magunk a madarunkat. Egy ötéves tenyésztési ciklust tekintetbe véve csak a fizetett illeték százezres nagyságúra rúg.

- Amennyiben valaki nem tartja be ezeket a szabályokat, akkor mivel kell szembenéznie?

- Alapesetben szabálysértési bírságot kell fizetnie, de bíróságra is kerülhet természetkárosítás címén.

- Volt erre precedens?

- Az egyik solymásztársunk, egy húsz éve itt élő német állampolgár került a bíróság elé, aki tenyésztési engedély nélkül szaporított vándorsólymot. Mindezért jogerősen hatmillió forintra büntették. Az egészet teljesen értelmetlennek tartom. Például: az év elején megkért engedély kilencven nap után érkezik meg, de a fióka már a harminc nap után kikel a tojásból. Magyarul, ha valakivel ki akarnak tolni, akkor ilyen szabályok meglétével bármikor meg is tehetik. Én ezt úgy próbáltam megoldani, hogy már októberben folyamodtam az engedélyért. A válasz az volt, hogy nem adják ki, mondván, az csak a tavalyi évre vonatkozik...

Forrás: MTI