Vasárnap délben körülbelül százan gyűltek össze Ivóban, a Madarasi Hargita felé vezető út kereszteződésénél, ahol gróf Széchenyi Zsigmond 1941-es vadászatának emlékére állítottak kétrészes emléktáblát.

A második világháborúban, amikor minden nemes menekülésre kényszerült, gróf Széchenyi Zsigmond (1898–1967) kitartott hazájában. 1941-ben a Madarasi Hargitára látogatott a híres vadász és író, ahol eltévedt, és egy éjszakát az erdőben töltött. Az ünnepi avatón – melyen vadászok, vadőrök és erdészek vettek részt – Albert András, az esemény főszervezője köszönetet mondott mindazoknak, akik segítséget nyújtottak az emlékmű felállításában, majd Feiszt Ottónak, a Magyar Országos Vadászkamara elnökének adta át a szót.

Feiszt mesélt Széchenyi életéről, munkásságáról, és elmondta, örül annak, hogy Gothárd Béla kezdeményezésére magyarországi vadásztársaságok és a helyi vadászok közreműködésével most felavathatták ezt az emléktáblát. Dénes Domokos rangidős vadász az avatón Széchenyi írásairól beszélt, majd Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere is hozzáfűzött néhány gondolatot az avatóünnepséghez. Végül Albert András és Feiszt Ottó leplezték az emléktáblát.

Egy kőfaragók által megművelt kőtömbre kétrészes emléktáblát illesztettek, melyet Sztankovszky Endre szombathelyi képzőművész alkotott: a tábla egyik része gróf Széchenyi Zsigmond arcképét ábrázolja, a másikon pedig egy idézet olvasható („minden vadászzsákmány legszebbike – az emlék”/ gr. Széchenyi Zsigmond 1941-es vadászata emlékére állíttatta/ Cont-Eco Kft. – Szombathely, Nyírerdő Zrt. – Nyíregyháza, Sefag Zrt. – Kaposvár, Szombathelyi Erdészeti Zrt. – Szombathely, Zalaerdő Zrt. – Nagykanizsa és a Hargitai Vadászok Közössége 2011). Ezután megszentelték az emlékművet, majd a zeteváraljai fiatal fúvósok vezényletével a magyar és székely himnuszok eléneklésével folytatódott az avató, végül pedig koszorúzással ért véget a rendezvény.

Forrás: Székelyhon