Természettudományi Múzeum értelmetlen kilakoltatásával 15-18 milliárdos fejlesztést dobnak ki az ablakon.
A kormány ötletei és összevon. Az előterjesztés szerint a Természettudományi Múzeumba helyezné a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, miután összevonja a Rendőrtiszti Főiskolát, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi és a Corvinus Egyetem Közigazgatási Karát. A Természettudományi Múzeumot meg a Sárga Házba, az egykori OPNI-ba, a pszichiátriai intézet üresen álló épületébe küldené. Esetleg a Millenárisra. Vagy az MTV egykori Szabadság téri székházába. Hogy mire használnák a múzeum jelenlegi, föld alatti, kétszintes, tízezer négyzetméteres raktárait, ahol állandó a páratartalom és a hőmérséklet? Ilyet előre nem lehet tudni. Csak azt, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ötletére most Vadászati Múzeumot alapítana Hatvanban. Az a Semjén Zsolt, aki márciusban még azért küzdött, hogy több védett madár- és emlősfaj vadászható legyen. A megyei múzeumok s annak vezetői jó ideje élethalálharcot folytatnak. Tegnap indoklás nélkül felmentették a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatóját, helyét a keszthelyi alpolgármester foglalja el.

Semjén Zsolt újabb trófeát akar: most még egy vadászati múzeumot is
Két hét múlva kerül a kormány elé a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló előterjesztés, mely a Ludovika főépületét jelöli meg a 2012-ben megnyíló intézmény helyszínének. Az épületet használó Természettudományi Múzeumnak (TTM) költöznie kell, az első tárakat már ősszel össze kell pakolni, azt még nem tudják, hova mennek. Ugyanakkor van, amire mégis jut pénz, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Semjén Zsolt ötletére Vadászati Múzeumot alapít.
A kormány a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Corvinus Egyetem Közigazgatási Karának összevonásaként létrejövő intézmény, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központjának a Ludovikát szemelte ki. Csakhogy itt működik a Természettudományi Múzeum 15 éve, amely ma az egyik legkorszerűbb múzeum az országban.
Vajon miért ezt az épületet nézte ki az állam erre a célra?

Megkérdeztük Kiss Norbert miniszteri biztost, aki azt válaszolta: „A Ludovika Akadémia 1836-ban elkészült főépülete a II. világháború óta folyamatosan pusztul. Emiatt a főépület jelentős része ma romos állapotban van. A földszinten, a tetőtéri szintben és a föld alatti első szinten a használható helyiségeket kihasználva működik a Természettudományi Múzeum. Az egész akadémia különösen védett műemlék kategóriába tartozik, de a beázások miatt napról napra pusztul el Budapest egykori büszkesége." A valóság ezzel szemben az, hogy a Természettudományi Múzeumé a rendszerváltás utáni leginkább végiggondolt múzeumfejlesztés. A Ludovika-rekonstrukció lényege az volt, hogy egy helyre kerüljön a 200 éves múzeum egész szervezete, gyűjteményei,    kiállítóhelyei. Bár valóban máig nem fejeződött be a rendszerváltás óta minden egyes kormány által támogatott folyamat. A rekonstrukció mai árakon számolva 15-18 milliárd közötti összeget tesz ki. Ez idő alatt megtörtént az ötszintes laktanyaépület állagmegóvása, a föld alatt tízezer négyzetméteren kétszintes raktár épült, ahol állandó hőmérsékletet, páratartalmat lehet biztosítani. Nincs ilyen nagyságú és minőségű múzeumi raktár idehaza. A nulladik szinten épült fel a kiállítótér, közforgalmi terek, előadóterem, foglalkoztatók. A magasföldszinten 1995-ben az Ásványtár és a Kőzettár kapott helyet, az alagsorban DNS-laboratóriumot rendeztek be. Az ötezer négyzetméteres padláson pedig az ezredfordulón az Embertani Tár kapott helyet. Az állandó kiállítás a szomszédos lovardában épült fel 1996-ban. 2007-ben akadt meg a folyamat, a Ludovika két emelete máig üres. Ide költöznének a múzeum két másik épületében őrzött anyagok. A Baross utcai lakóházból ide kerülnének a hivatalok és az Állattár, a Könyves Kálmán kőrútról a Növénytár.

A miniszteri biztos azt írja: „A múzeum jelenleg Budapest három, egymástól távoli pontján működik, ezért szükséges lenne az egységes elhelyezés." Arról viszont elfeledkezik, hogy épp ez volt a múzeumi fejlesztés célja. Nem kéne mást tenni, mint folytatni. A miniszteri biztos „a TTM szétaprózott elhelyezését részben kiváltó, megnyugtató és hosszú távú megoldásról" beszél egyrészt, másrészt pedig azt mondja, a lovardában kialakított állandó kiállítás megmaradna a helyén. Lefordítjuk: így tehát nemhogy csökkenne a TTM szétaprózottsága, hanem növekedni fog, hiszen most egy helyen vannak a - lovardában és a Ludovika alatt kialakított - kiállítóterek. A tervek szerint az Orczy kertben ott maradna az állandó kiállítás, a múzeum pedig a város másik pontjára költözne. A milliárdokért kialakított, föld alatti kiállító- és közforgalmi tereket ki tudja, mire használja majd az egyetem? Talán a raktárak is maradnak, hogy immár teljes legyen a múzeum széttagolása?

Összesen 15 ezer négyzetméternyi raktárt, 8000 négyzetméter, zömében légkondicionált kiállítóteret, 1800 négyzetméter kutatószobát, labort és 850 négyzetméternyi irodát kellene kiváltani. Erre csak légből kapott ötletek születtek. Felmerült a Millenáris, mely azonban csak a kiállításnak tudna helyet adni, itt nincsenek raktárak, irodák is szűkösen. Ráadásul a nagy csarnok nem légkondicionált, a hitvány szigetelés horribilis üzemeltetési költségeket eredményezne. A felfoghatatlan ötletek sorában szerepel, hogy a múzeum a bezárt OPNI területén vagy az MTV egykori, Szabadság téri székházában kapna helyet. E két helyen ugyanazt a munkát kellene elvégezni mai árakon, ami a Ludovikában már legalább kétharmadában befejeződött. Vajon belevág az ország egy 20 milliárdos fejlesztésbe? A Szőcs Géza kulturális államtitkár által az egykori Felvonulási térre, Tarlós István főpolgármester által még mindig a Nyugati mellé álmodott múzeumi negyed komolyságát jelzi, hogy a Ludovika fel sem merült helyszínként. (Pedig egy új épület nem feltétlenül drágább, mint egy műemlék helyreállítása.)
Van, amire azonban van pénz: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes márciusban jelentette be, hogy Országos Vadászati Múzeum nyílik. A terveket hét lakat alatt őrzik, annyit tudunk, hogy a kiállítás Hatvanban nyílna a Grassalkovich-kastély helyreállítása nyomán. Az épületben a vadászat, halászat bemutatása mellett a Hatvány család és a kastély múltja is megjelenne. A lepusztult épület többmilliárdos felújítását európai uniós források segítségével regionális operatív program keretében tervezi a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. A hatvani polgármester, Szabó Zsolt szerint már kora ősszel elindulnak a munkálatok, s egy-két év múlva megnyílik az intézmény. Úgy tudjuk, már a kiállítás koncepcióját is kidolgozták.

Az azonban nem világos, milyen anyagra épülne a kiállítás, a nagy vadászati gyűjteményekkel rendelkező múzeumokat, a Természettudományi Múzeumot, Mezőgazdasági Múzeumot, a Mátra Múzeumot, a keszthelyi Vadászati Múzeumot nem keresték meg ez ügyben. A Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Fehér György kezdeményezte, hogy amíg meg nem nyílik az új intézmény, annak töredékéért az ő európai hírű vadászati gyűjteményüket bővítenék, felújítanák. Keszthelyen is jelentős kollekciót, 800 millióért épített vadonatúj múzeumban 200 faj több mint félezer trófeáját őrzik köz- és magángyűjteményekből. Pedig ha valóban országos múzeum jön létre, nem csupán egy kiállítás, akkor ezeket a gyűjteményeket át kellene adni az új intézménynek, ezzel a régiek egyes kiállításai kiürülnének. Ám lehetséges, hogy magánszemélyek trófeái kapnak majd helyet az intézményben. A vadászati lobbi és Semjén kapcsolatát mutatja, hogy áprilisban a miniszterelnök-helyettes több védett madár- és emlősfaj vadászhatóvá tételét kérte Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől a természetvédők legnagyobb megdöbbenésére.

Forrás: Népszava