Aki szabályosan közlekedett, és ily módon ütött el egy eléugró vadat, jó eséllyel számíthat arra, hogy a vadásztársaság kifizeti a járművében keletkezett kárt.
Az autósok jó része figyelmen kívül hagyja a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, ezzel azonban komoly kockázatot vállalnak. Hiszen még abban az esetben is súlyos károkat okozhat egy hirtelen kiugró őz, vagy szarvas, ha a sofőr készül rá. Viszont ha váratlanul éri a helyzet, az még rosszabb következményekkel járhat - hívja fel a figyelmet Pálfi János, a Szekszárd-Szálkai Vadásztársaság elnöke.

Már egy kisebb termetű állattal való "találkozás" is komoly sérülést okozhat a karosszérián, a legtöbb esetben azonban mégis érdemesebb felvállalni az ütközést - tanácsolják a hozzáértők. Az esetek többségében ugyanis így kisebb a súlyosabb emberi sérülés kockázata, mint a félrerántott kormány miatti frontális karambolban, vagy egy árokba hajtás esetén.
Fontos tudni, hogy a vadakért a területileg illetékes vadásztársaságok a felelősek, velük szemben lehet érvényesíteni az állat által okozott kárt is. A felelősség megállapítása azonban sokszor nem egyértelmű, így ha megtörtént a baj, a sofőrnek több teendője is akad - ismerteti Pálfi János. Mint kiderült, a rendőrséget rögtön fel kell hívni, akik rögzítik az eset körülményeit, és hivatalos iratot is készítenek róla.

Ez a kárigény vizsgálatakor is fontos lesz. Továbbá ők értesítik a vadásztársságot is. Ezzel azonban még nem értek véget a feladatok, ki kell tölteni ugyanis a kék-sárga betétlapot is. A körülmények rögzítésekor fontos megjegyezni, hogy a vad melyik irányból ugrott, vagy lépett ki. Sokszor ugyanis az úttest jelenti a határvonalat az egyes vadásztársaságok területei között. Ha a gázolást mások is látták, érdemes a vallomásukat felvetetni a jegyzőkönyvbe névvel, címmel, elérhetőséggel együtt.
Pálfi Jánostól azt is megtudtuk, az autót ért kárról, és annak összegéről az esettől számított 30 napon belül, lehetőleg írásban kell értesíteni a vadásztársaságot. Ha letelik az egy hónap, már nincs lehetőség a kárigény érvényesítésére. A kifizetésre jó esély van akkor, ha a vezető betartotta az adott útszakaszra vonatkozó előírásokat, nem volt ittas (ezt a rendőrségi jegyzőkönyv igazolhatja), illetve ha nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla.

Amennyiben a sofőr nem a KRESZ szabályok szerint közlekedett, és emiatt gázolt halálra egy állatot, nemhogy nem fizetnek neki, de őt terheli a vadásztársaság kára is. Jó tudni továbbá, hogy a róka vagy varjúfélék okozta sérülések javítását már az autósnak magának kell állnia.
Számos esetben hallani, hogy a sofőrök jót élcelődnek azon, hogy egy finom pörköltet kerekítenek az elgázolt állatból. A tetemet azonban nem szabad elvinni a helyszínről, az ugyanis a vadásztársaság tulajdona - hangsúlyozta az elnök. Ha valaki mégis elviszi, az lopásnak minősül.
A szakértő segíthet kiállítani az igazolást

Olyan eset is előfordulhat, hogy a gázolást követően a vad nem pusztul el, hanem elmenekül a helyszínről. Ilyenkor az autón látható vér, vagy esetleg szőrnyomok szolgálhatnak bizonyítékul. Ajánlott ilyenkor szakértőt hívni, aki írásban támasztja alá, hogy ezek milyen állattól származnak. Ezzel az igazolással már lehet érvelni a bíróságon a vadásztársasággal szemben. Abban az esetben viszont, ha az ítélet szerint egyik fél sem tehető felelőssé, mindenkinek a maga kárát kell állnia.

Forrás: Teol