Személyi sérülés, állatpusztítás, terményben tett károk – az utóbbi hetekben gyakorlatilag nem volt olyan nap, hogy ne történt volna ilyesmi Hargita megyében, ezen belül Udvarhelyszéken.
Az abásfalvi, súlyos személyi sérüléssel járó eset után néhány nappal ugyanott, illetve más, Homoród-menti falvakban (Homoródszentpéter, Homoródkarácsonyfalva) is ölt a medve: gazdák látták kárát az elpusztított szarvasmarháknak, aminek ráadásul a húsát sem értékesíthetik, illetve fogyaszthatják el.

Se alma, se szilva

Székelyudvarhely környékén is évek óta vannak vadkárok – nem csak a környező településekről van szó, hanem a város közvetlen környékéről is, például a Szejkefürdőről. Az egykori szejkei halastó feletti dombon gazdálkodó Bálint családról tavaly is írtunk. Az idei károk még nagyobbak.

Hétfői látogatásunkkor szemrevételeztük azt, amit tavaly novemberben jósoltunk: ahogy Bálint Tibor mondja, habár a termés is gyengébb volt, mint az elmúlt években, a medvéknek köszönhetően még kevesebb lett – ami a megrongált fákon termett, azt mind leették az állatok. S nemcsak leették, hanem mind a szilva-, mind pedig az almafákat tovább csonkították.

„Itt egyszer ameddig egy szem szilva lesz, s egy szem kukorica lesz, addig szinte naponta jönnek. Itt csapása van a medvének. Tegnap reggel korán a kutyák kikergették a kukoricásból, s ment a másik gyümölcsösbe" – mutat le a Horvás-dülőről a völgybe Bálint Tibor. Megnézzük a fák törzsén látható medvekarmok nyomait, illetve azt, hogy az ember nem tud felmászni egy olyan magas fára, de a medvebocs igen, s az ágat valósággal leharapja, letöri.

Tavaly óta annyi változott, hogy megjelentek a kárfelmérők: kb. két hete voltak a Bálint-birtokon. A csoport vadászokból és a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársaiból állt.

„Amikor bejelentettem, kijöttek, és a termés tíz százalékát nyilvánították kárnak, azt mondták, hogy azt kifizetik, kártalanítanak. De hát az csak egy része, mert csak tizenegy szilvafát nyilvánítottak kárnak. De hát ahányszor bejön a medve, én mindennap menjek be és jelentsem? Hát szinte mindennap kellene menjek!" – mélázik el Tibor egy almafa alatt.

„Ha Romániában így haladunk, akkor mezőgazdaságról még beszélgetni sem lehet, nemhogy működtetni. Mert itt a munkával vagy maradva. Panaszkodni lehet, de segíteni senki nem fog." – mondja tovább, hozzátéve, nem véletlen, hogy
az üzletek polcain messziről hozott gyümölcs van.


Mikor azt kérdezzük, hogy mi lesz jövőben, Tibor válasza egy nagyon rövid, nagyon velős „nem tudom." Pedig elképzelése szerint ez lenne a biogyümölcs, mert ezt nem permetezik, nem vegyszerezik. Az alma és a szilva úgy jön le a fáról, hogy nem érnek hozzá. Néhány évvel ezelőtt még utánfutóval gyűjtötték be az almát, a szilvát zsákszámra hozták le a dűlőről. Most ugyanezt a medvék mondhatják el magukról.

Majd' tízszeres a túlszaporulat

A Szejkén kívül nem jeleztek Székelyudvarhely közvetlen környékéről medve okozta mezőgazdasági kárt – mondja megkeresésünkre Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Horgász és Vadász Egyesület elnöke. A társaság területe kb. 110 ezer hektár, ezen az optimális medvepopuláció 28 egyed lenne – ezzel szemben 249 medvét számoltak meg. „Majdnem tízszeres túlszaporulatról beszélhetünk és a minisztérium a napokba összesen nyolc egyed kilövésére adott engedélyt." – mondja a számokat az elnök.

Van medve a város mellett is

„Nem nagyon jellemző, hogy medvével találkozzanak a túrázók, de tény, hogy a város közelében már lehet nyomokat látni. Nem kell kimenni még a Szarkakőig sem, s már vannak nyomok. Igaz, hogy tíz évvel ezelőtt láttam utoljára itt medvét Bethlenfalva közelében, de például a Hargitán rengeteg a nyom, az út mellett is." – foglalta össze tapasztalatait Kovács-Kendi Lehel, az Erdélyi Kárpát Egyesület Székelyudvarhelyi Osztályának elnöke.

„Tény, hogy a medve csak akkor támad, ha meglepik, tehát nem árt csoportosan, zajosan menni túrázni, s a bozótos részeket kerülni kell" – tette hozzá, majd azzal folytatta, hogy este vagy hajnalban jár a legtöbb vad, s ilyenkor a sátorozás is veszélyes lehet. „Egyébként mostanában télen is lehet medvenyomot látni" – summázott az elnök.

A nyugat rezervátuma lettünk?

Egy kifejlett példány, egy 300 pontos, úgynevezett aranyérmes medve kilövése mintegy hétezer eurót ér – ezt szintén Jakab Attilától tudtuk meg, aki hozzátette, hogy 300 pont alatt ötezer euró egy kilövés, 400 fölött pedig szintén hétezer euró, illetve pontonként még rájön 50 euró.

„A társaság medveállományának egynegyede 300 pont feletti egyed – az ilyen állatok legalább 150 kilósak és 1-1,20 méter marmagasságúak." – részletezte Jakab Attila, majd mikor arra kérdeztünk rá, hogy mennyit jelent a megengedett nyolc egyed elejtése, röviden válaszolt: „Ez semmi."

Összeesküvés-elméleteket nem akarunk felállítani, de az itt felsoroltak, illetve más, a témába vágó információk azt jelzik, hogy Románia lassan az Európai Unió természeti rezervátuma lesz – legalábbis, ami a medvéket illeti.

A kép egyszerű és nagyon meredek: náluk nincs medve, itt jó sok van, ide jönnek vadászni. Amíg meg idejönnek és lepuffantják az állatokat, mint negyedszázaddal ezelőtt Ceaușescu, addig az itteniek kordában tarthatják a medvéket.

És vigyázhatnak rájuk, mert helyi érték.

Forrás: UH.ro