Csapatostul jelentek meg az erdős területekhez közeli utcákon a vaddisznók, az ijedtségen kívül anyagi károkat okozva az ott élőknek.
A Hegyvidéki Önkormányzat a probléma megoldására szakemberek bevonásával munkacsoportot hozott létre. A budai erdőkkel határos területeken mindig is éltek vaddisznók, de az ember csak elvétve találkozott velük, 2011-re ez a békésnek mondható helyzet drámaian megváltozott. „Egy nyári éjszakán iszonyú nagy röfögésre, turkálásra, morgásra, zörgésre ébredtem. Tizenöt vaddisznó volt a kertemben"  - meséli a Pest-budai Látképnek Gömze László, aki húsz éve él a XII. kerületi Irhás árokban. A környéken sokak kerítését tették tönkre a vaddisznók, a kerteket feltúrták, kiforgatták a földből a növényeket, tönkretették az öntözőrendszert. Többek autózás közben találkoztok a hívatlan vendégekkel - amikor elsőbbséget kellett adniuk az úton átvonuló kondának. „Vannak olyan állatfajok, amelyek megtalálják az ember mellett az életfeltételeiket, ezek közé tartozik a vaddisznó is, mely az elmúlt évtizedben költözött mellénk" - állítja Heltai Miklós, a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének docense. A budai hegyek beépült zöldövezetében megfelelő búvóhelyet találnak, és olyan táplálékot, ami vonzóbb számukra, mint az erdő kínálata. A bozótos, elhanyagolt területek búvóhelyet is nyújtanak, így miután jóllaknak, a lakott területen elvackolják magukat és utódokat hoznak a világra. Hogy éppen az utóbbi évben jelentek meg ilyen nagy számban és ilyen rendszerességgel a belterületen, az egyrészt a természetes alkalmazkodási folyamat befejeződésének, másrészt a rendkívül száraz időjárásának köszönhető.

Bár az állatok nem veszélyesek az emberre, és eddig nem is történt személyi sérülés, Heltai Miklós mégis óva int mindenkit attól, hogy megközelítse vagy megérintse a vadakat. „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vaddisznó nagy testű állat és vadállat, és ha szorult helyzetben érzi magát, támadhat. De normális esetben elfut az ember elől." A kutyákat malacai védelmében könnyen megtámadhatja a koca. A bugás, vagyis a párzás időszaka klasszikusan novemberre-decemberre esik, és a kismalacok 115 nap után születnek meg. „E területen is észlelünk változást: az utóbbi időszakban már az év minden szakaszában tapasztalunk szaporodási képességet, tehát bármikor találkozhatunk kismalacokkal is.

" A Hegyvidéki Önkormányzat múlt év decemberében egy közmeghallgatáson szerzett tudomást a helyzet súlyosságáról, ezért Váczi János alpolgármester létrehozott egy munkacsoportot, melynek tagjai között van az, önkormányzat, a Civilek az irhás árokért szerveződés, valamint a környék erdőterületét kezelő és a vadgazdálkodásért felelős Pilisi Parkerdő Zrt. képviselőjeként Boda Zoltán erdészetvezető is. A munkát segíti a területileg illetékes rendőrkapitányság, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézete is.

A vaddisznók rongálásai elleni védekezésben az érinteti kertek tulajdonosai is sokat tehetnek. A megfelelő kerítés megépítésével megelőzhető az állatok bejutása a kertekbe, az elhanyagolt telkek rendben tartásával jelentősen csökkenne a vadbúvók száma. A konyhában, kertben keletkezett hulladék gondosabb kezelésével az állatok nem szándékos etetése szűnne meg. „A kertvárosi övezetekben a kerti nyesedéket, lombot, levágott füvet hatalmas mennyiségben hordják ki a lakók az erdőszélre. Csakhogy az a több ezer köbméter mennyiségű zöld hulladék igen vonzó táplálkozási terület a vaddisznók számára, tele van földigilisztákkal, rovarokkal, csigákkal, rágcsálókkal, növényi részekkel"  - ecseteli a Pest-budai Látképnek Lomiczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője, akitől azt is megtudjuk: a vadgazdálkodónak az a feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy a vadat benn tartsa az erdőben, és gondoskodjon arról, hogy ne szaporodjon túl. Ezt kilövéssel, lakott terület határában pedig befogók elhelyezésével tudja elérni. Becslések szerint a Budai-hegység fővárost részén 100-200 vaddisznó él. (A teljes Budai-hegységben ennél jóval több.) Nyár óta a kerületben a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai mintegy 30 állatot fogtak be, ezek jelentős részét a Budakeszi Vadaspark erdőterületére szállították, de néhány közülük a Pilisbe került.

Az önkormányzat feladata főképp a bozótirtás a tulajdonában lévő területeken, illetve az emberek megfelelő tájékoztatása. Ehhez többek között egy információs vonalat hoz létre, melyen keresztül bárki bejelentheti, ha vaddisznót lát, másrészt felvilágosítást kaphat a vadakkal kapcsolatos kérdésekre. „Februárban szigorítjuk az állatok tartásáról szóló rendeletet, és bár ebben már most is szerepel, hogy tilos vadon élő állatokat etetni, de a módosítás elfogadása után az is benne lesz, hogy ez a cselekedet milyen következményeket von maga után. A minden évben kiírandó társasházi pályázatokhoz elkülönített összegből pedig egy részt a kerítések megerősítésére fogunk fordítani"  - mondta Váczi János.

A lakókat azonban, túl azon, hogy elismerik felelős viselkedésük szükségességét az ügyben, nem hagyja nyugodni a kártérítés kérdése. Egyes vélemények szerint mindenkinek kötelessége megvédeni saját tulajdonát akár a vaddisznók ellen is, s ha ez nem sikerül neki, viselje annak következményeit. És mivel az állatok nem a vadgazdálkodó miatt költöznek be a városba, tevékenységük nem róható tel a vadgazdálkodónak, így az okozott károk megítélése sem különbözik az egér, a nyest, a harkály vagy a galamb által okozott károk megítélésétől.
Marosán Miklós, a Szent István Egyetem igazságügyi szakértője szerint azonban a jog egyértelműen szabályozza a helyzetet. Az 1996. évi LV. vadászati törvény értelmében a vadászatra jogosultak kötelezettségei közé tartozik, hogy a vadállomány által másoknak okozott kárt megtérítse. Ha a vadállomány mezőgazdasági vagy erdőgazdasági területen kívül okoz kárt, már „vad által okozott kárról” és nem „vadkárról" van szó, és a polgári törvénykönyv veszélyes üzemekkel foglalkozó fejezetét kell irányadónak tekinteni, mely szerint, ha a veszélyes üzem kárt okoz egy másik tevékenységnek, ami nem veszélyes üzem, akkor köteles az okozott kárt megtéríteni.

A probléma nem korlátozódik a Hegyvidékre. A vaddisznók nagy számban jelentek meg a II., a III. és a XI. kerületben is. De a világon mindenütt igaz az a túlterjeszkedő nagyvárosok környékére, hogy az élőhelyhez és a táplálékhoz jól alkalmazkodó, tág tűrésű, úgynevezett generalista fajok, mint a róka, a nyest, a vaddisznó, de a farkas és a medve is egyre beljebb és nagyobb számban jelennek meg közöttünk.

Forrás: Heti Válasz