A téli időszak nagyon sok elfoglaltságot tartogat a vadászok számára. Nem csupán azért, mert az ősz és a tél jelenti a fő vadászidényt – komoly teendőik vannak a vadállomány ápolása, etetése, élőhelyük rendben tartása területén is.

– Az állatok ilyenkor nehezebben találnak táplálékot, egy igazi vadász tevékenysége pedig egyáltalán nem a pusztításról szól, sokkal inkább a természet szeretetéről, védelméről, szabályozásáról – nyilatkozta lapunknak Tóth Á. Dénes megyei fővadász, akivel a Miskolc környéki vadászati sajátosságokról beszélgettünk.

Mint mondta, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 119 kijelölt vadászterület van és mintegy 3600 vadász. Ezek között egyaránt megtalálhatók hivatásos és sportvadászok, egyesületi tagok, és olyanok, akik egyénileg, hobbiszinten űzik ezt a tevékenységet. Az egyéni vadászok a téli időszakban saját zsebből fedezik területükön a vadak etetését, gondozását – mert bizony ez is része a vadászati tevékenységnek. A vadászegyesületek társadalmi munkában végzik az etetők kialakítását, feltöltését, az élőhelyek gondozását, hiszen ilyenkor, a felszínen megfagyott hóréteg élelemhiányt, ugyanakkor komoly lábsérüléseket okozhat az őzeknek, szarvasoknak és más vadaknak. Gondoskodni kell a megfelelő útvonalak megtisztításáról, az apró- és nagyvadetetők karbantartásáról is. Rendszeresen helyeznek ki szemes és szálas takarmányt, és a nagyvadak mellett figyelnek a madarakra, apróvadakra is.

Természetesen nem lövöldözhet bárki az erdőben, akinek kedve van, előzetesen komoly vadászati és fegyvervizsgákat kell tenni, orvosi, pszichológiai vizsgálatokon átesni. Egy többé-kevésbé alkalmas felszerelés – golyós és sörétes puskákkal, távcsövekkel, megfelelő ruházattal, kiegészítőkkel – „alsó hangon” belekerül 2-300 ezer forintba. Az éves vadászjegy sincs ingyen, az egyesületekben tagdíjat kell fizetni, és egyéb járulékos költségek is adódnak, úgyhogy nem a legolcsóbb mulatságról van szó.

Az erdő, a természet szépsége, a vadászélet hangulatos eseményei azonban tényleg különleges élményt kínálnak. Aki például éjszakai „lesen” hallgatja az erdő ezerféle apró zaját, valamennyire maga is részévé válik a természetnek. S aki próbálta már ezt, az tudja, hogy bármilyen egészségügyi terápiával felér.

A vadászok sokszor téves, előítéletes megítélése elsősorban a vadorzóknak köszönhető, akik tényleg nincsenek tekintettel semmire, kizárólag a haszonszerzés miatt ejtik el az állatokat. A rapsicok kiszűrésére, tevékenységük visszaszorítására a vadászkamara és a vadászati védegylet együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel. A vadászati törvény alapján minden 3000 hektáron vadőrt – hivatásos vadászt – kell alkalmazni, akinek törvény által előírt feladata a vadászterület és a vadállomány védelme.

A megyei fővadász elmondta, nagyon szigorúan meg van szabva, hogy melyik időszakban milyen állatot lehet elejteni, hol kell megakadályozni a túlszaporodást, a hím- és nőivarú egyedek arányának az eltolódását. Miskolc környékén számos helyen vannak vadászatra alkalmas területek. A Bükkben inkább a nagyvadak – szarvas, őz, vaddisznó – míg a Sajó völgyében a nyulak, fácánok a jellemzők. Megtudtuk, a külterületeken – például Lyukóban – egyre nagyobb gondokat okoz a vaddisznók túlszaporodása, amelyek egyre beljebb merészkednek lakott területre is, veszélyeztetve a kerteket, művelt területeket.

A vaddisznó – és például a róka – egész évben vadászható, a többi fajnál ezt szigorúan szabályozzák. A vadászati szezon – jellemzően – őszre, télre esik, a tavasz és a nyár utódnevelési, kíméleti időszak – mondta el Tóth Á. Dénes.

Forrás: Minap